Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
I. A katonaság elhelyezésére vonatkozó intézkedési tervek a 18. század közepéig
városokra az 1680-as években, ami újabb kapcsot jelentett a Hadbiztosság és a magyar törvényhatóságok között. E hivatalok feladataikat sokszor önkényesen végezték, ami különösen Magyarországon a lakossággal szembeni visszaélésekhez vezetett. A magyar „alkotmány” Wesselényi összeesküvés utáni felfüggesztését (1671) követően felállított központi kormányhivatal, a Gubernium egyik legfontosabb feladata a súlyos szabálytalanságok megszüntetése volt. A kormányszék és annak elnöke, Johann Kaspar von Ampringen10 (1619-1684), mivel e feladatát nem tudta ellátni, elhagyta az országot.19 20 I. Lipót (1657-1705) abszolút uralmi rendszere, vallási türelmetlensége és a katonaság kilengései válaszreakciót váltottak ki: a kuruc mozgalmat. Ennek gyors fejlődése Thököly Imre (1657-1705) vezetése alatt lépéskényszerbe hozta a bécsi udvart. Ezért 1. Lipót a magyar nemességgel való kiegyezés szándékával összehívota az országgyűlést Sopronba 1681-ben. A diétán a magyar nemesség hosszasan sorolta a hadsereg által elkövetett törvénytelenségeket: a katonaság a nemesek udvarházaiban és az egyházi ingatlanokba szállásolta el magát; a fegyveresek ezeket az épületeket kirabolták, a nőket meggyalázták a megyei tisztviselőket börtönbe vetették; a külföldi tisztek a magyar nemeseket szolgaként kezelték és bántalmazták.21 Ez a helyzet a törökellenes felszabadító háború első éveiben sem változott, ezért I. Lipót 1684-ben egy bizottságot rendelt Christof Abele22 (1628-1685) vezetésével a beszállásolás helyzetének vizsgálatára.23 A fegyveres erők a normális együttélés szabályait továbbra sem tartották be, ezért különböző udvari és rendi méltóságok számtalan tervezetet dolgoztak ki a katonai kihágások megelőzésére. I. A katonaság elhelyezésére vonatkozó intézkedési tervek a 18. század közepéig A török elleni felszabadító háború új korszak hajnalát jelentette a magyar történelemben, amely a politika, a közigazgatás, a gazdaság és a társadalom területén számos változást hozott. Magyarország közjogi helyzete alapvető átalakuláson ment keresztül a Habsburg-ház örökös királyságának törvényerőre emelésével (1687/1688), majd annak női ágra történő kiterjesztésével (1722/1723), ezzel hazánk választókirálysági státusza megszűnt. A közigazgatás területén új szervek jutottak meghatározó szerephez. A törökellenes harcok másfél évtizedében az Udvari Kamarától függő Budai Kamarai Adminisztráció döntően befolyásolta a mindennapi életet a török uralom alól felszabadított országrészeken. A hivatalt a Rákóczi-szabadságharc éveiben feloszlatták 19 NDB, 1. 259-260. o. Ampringen 1646-ban lépett be a német lovagrendbe, amelynek nagymesterévé választották 1664-ben. Magyarország kormányzójaként tevékenykedett 1673 és 1679 között. 20 Ember, 1946. 110. o. 21 Németh, 70. o., Berenger, 287. skk. és Bérenger-Kecskeméti, 98. o. 22 ADB, I. 17. o. és NDB I. 14. o. A császári Titkos Konferencia tagja volt, aki részt vett a Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc elleni per tárgyalásain. Abele 1679-ben az Udvari Kamara elnöke lett, amely posztot 1683-ban bekövetkezett visszavonulásáig betöltötte, majd I. Lipót 1684-ben grófi méltóságra emelte. 2j PÁLFY, 478. o. A tervezet tartalma eddig nem látott napvilágot. 13