Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
I. A katonaság elhelyezésére vonatkozó intézkedési tervek a 18. század közepéig - I.1. Montecuccoli berendezkedési javaslatai (1670-es évek) - I.2. Esterházy Pál és a magyar rendek tervezete (1688)
(1709), azonban az 1723-ban felállított Magyar Királyi Helytartótanács a legfontosabb kormányzati intézmény maradt 1848-ig. A határok délebbre és keletebbre helyezödése szükségtelenné tette az ország belsejében kiépített védelmi vonal további fenntartását, és az itt található őrhelyek felszámolása magával hozta az ott szolgáló végváriak jobbágysorba süllyedésének kezdetét. A változásokat felismerő kortárs magyar és Habsburg birodalmi főtisztviselői kar a jövő Magyarországáról szóló elképzeléseit gyakran tárta írásban a kormány- szervek döntéshozó vezetői elé. E tervezetek természetesen foglalkoztak a katonaság és civil lakosság kapcsolatának rendezésével is. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos nézetek olvashatók egy csokorba gyűjtve. I. 1. Montecuccoli berendezkedési javaslatai (1670-es évek) A legelső, még a török kiűzése előtti tervezet Montecuccoli (1609-1680) nevéhez fűződik. О elsősorban a 17. századi rendi mozgalmak fő fészkének tartott Felső- Magyarország (a Felvidék keleti fele) pacifikálásának kérdésével foglalkozott. Véleménye szerint szükséges a császári hadsereg állandó elhelyezése a jelzett területen, amelyet elsősorban jó állapotú, erődökké alakított várakban (mint például Kassa, Sárospatak, Ecsed...) kell állomásoztatni. Javasolta a magánemberek várainak elvételét és a lakosság lefegyverzését.24 * A zabolátlan nemesek és katonák megfegyelme- zését szigorú büntetések kiszabásával vélte elérhetőnek.26 27 Montecuccoli tehát nem szándékozott gyökeresen új rendszert kiépíteni, kizárólag a jelzett terület - akár erőszak és drákói szigor alkalmazásával történő - megtartása lebegett a szeme előtt. 1. 2. Esterházy Pál és a magyar rendek tervezete (1688) A Buda visszafoglalása utáni bő másfél évtizedben számtalan terv született a katonai kérdések rendezésével kapcsolatban. Ezek közül először Esterházy Pál nádor (1635— 1713) javaslatai láttak napvilágot. О az ország új határainak biztosítására egy 24 000 fős, fele részben magyarokból és horvátokból, a fennmaradó hányadban pedig németekből álló sereget elegendőnek tartott. Szükségesnek vélte továbbá a régi főkapitányságok áthelyezését az új határokra.26 A nádor elnöksége alatt tanácskozó rendi bizottság az iménti tervezet gondolatait magáévá tette, illetve javasolta, hogy a nyugati Örökös Tartományok mintájára kinevezett nemzeti biztosok akár az idegen hadsereggel szemben is eljárhassanak kihágás esetén/7 E tervezet az ország belsejének demilitarizálásával orvosolta volna a polgári népesség és fegyveres erők együttéléséből fakadó problémát. 24 Montecuccoli, 459. o. skk. 2í Montecuccoli, 469. o. 26 IVÁNYI. 1971. 143. o. skk. és Iványi. 1987. 163-164. o. 27 Iványi. 1987. 167. o. skk. és Soós. 1993. 161. o. skk. 14
