Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.2. A katonaság elszállásolásának problémái (téli kvártélyozás és nyári táborok)

elrendelte.775 A kvártélyházak számának és állapotának felméréséről készült összeírás nem maradt fenn a 18. század első feléből. Az 1766-ban gyűjtött adatok szerint viszont már igen sok községben álltak a tisztek fogadására szolgáló épületek, amelynek összesített adatait a kilencedik táblázat tartalmazza.776 777 *

9. táblázat: Pest megyében álló, és építés alatt lévő tiszti kvártélyok száma 1766-ban

Közigazgatási

egység

Összeírt

települések száma

Kész tiszti kvártélyok száma

Építés alatt álló tiszti kvártélyok

Kecskeméti járás

i6

15

1

Váci járás

56

3 777’

3

Pilisi járás

46

267Vli

2

Solti járás

32

25779

1

Összesen

150™’

103

7

Az összeírás feltételezhetően hiányosan maradt fenn, mivel a legnépesebb Kecskeméti járásból mindössze 16 település szerepel a jegyzékben. Ez még akkor is meglepően csekély szám, ha feltételezzük, hogy itt csak azok a helységek szerepelnek, amelyek már tiszti szállással rendelkeznek, vagy ahol építésük éppen folyamatban volt. A töredékes dokumentum szerint Kecskeméten és Vácott is építés alatt állt a kvártélyház, jóllehet ez utóbbi városban a telket már 1721-ben kijelölték. Előfordulhat persze, hogy a korábbi, kisebb befogadóképességű, vagy leromlott állapotú épületeket kellett felújítani.

A közlegények tehát nem tudtak sem kaszárnyában, sem ahhoz hasonló kvártélyházakban szállást kapni, ezért ők az 1730. évi regulamentum781 és a hadsereg, valamint a megye közötti fentebb bemutatott szerződések értelmében a falusi bírók által kijelölt szállással voltak kénytelenek megelégedni.

Laktanyák hiányában döntő jelentőséggel bírt a lakosság számára, hogy idejében megismeije a katonák eltartására vonatkozó jogszabályokat. A törvényhatóságok előtt két lehetőség kínálkozott e feladata teljesítésére. Egyrészt szétküldhette a rendelkezés teljes szövegét a szolgabírákon keresztül a községhez, amire például 1730 novemberében kerülhetett sor, mivel ekkor a Pest megyei közgyűlés a katonai szabályzat 50 példányának

775 Borosy, 1995. 4847. (1737. augusztus 26.) regeszta. Borosy. 1996. 5594. regeszta (1739. augusztus 25.)

775 PML IV. 1-d. 1766/No. 17.

777 Tizenegy község neve mellett szerepel, hogy a kvártélyház felújításra szorul, vagy romos.

77K A járás 24 településén állt készen kvártélyház, az összeírok 2-őt romosnak találtak és másik 2 pedig éppen építés alatt állt. A mai Pesthidegkút területén kvártélyház nem állt, de oda is tiszteket szoktak elszállásolni.

777 Két községben szűkösnek jelölték a tiszti szállást

7!s0 Pest megyében lényegesen több lakott hely volt. mint amennyi az összeírásban szerepel. Az 1771. évi dicális összeírás 228 lakott helységet sorol fel: Kecskeméti járás: 63; Váci járás: 66; Pilisi járás: 52; Solti járás: 47. ld. DÓKA, 326. skk.

7SI MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 11. 126. r.

137