Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.2. A katonaság elszállásolásának problémái (téli kvártélyozás és nyári táborok)
beszerzéséről hozott határozatot.”2 Másrészt a tisztviselők kivonatos formában, körlevélben értesíthették az adózókat feladataikról. Ez történt 1696 januárjában, amikor a szabályzatot latin vagy magyar nyelven hirdették ki a községek között az adó beszedésének biztosítása érdekében.”’ Hasonlóan járt el a megyei apparátus 1716-ban és 1717-ben is.784 E körlevelek azonban feltehetően rendkívül tömören és olykor pontatlanul foglalták össze a királyi rendeletek tartalmát. Zlinszky Imre szolgabíró ugyanis Kecskemétet 1711-ben arról tájékoztatta, hogy a biztossági utalvány nélkül előfogatot igénylő katonáknak ökörpáronként fél forintot kell fizetniük.787 A regulamentum ezzel szemben 45 krajcár térítést írt elő.7Sfi Pest megye igen gyakran kényszerült ezredtörzsek állomásoztatására, amelyek az arra kijelölt helységek számára nyomasztó terhet jelentettek egyrészt a főtisztek által igénybe vehető szobák, másrészt a velük érkező lovak nagy száma miatt. Pest megye ezért az 1720-as években állandósította a törzstisztek elszállásolásának rendszerét. Eszerint Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, 87 Ráckeve, Vác és Szentendre mezővárosok fogadhatták a regimentek vezérkarát, amely településeken azok felváltva állomásoztak {ordinata circulatio). Amennyiben az adott településre eső porciók száma nem érte el a törzsnek járó mértéket, akkor a környező falvak segítették őket az eltartási feladatok teljesítésében.788 Természetesen a megye nem tartotta megváltoztathatatlannak a szálláshelyek fenti lajstromát. Időről időre más helységek is fogadtak ezredstábot, mint például Kóka vagy Dunavecse. '' A törzstiszteknek a települések bizonyos rendszer 782 Borosy- Kisfaludy. 2993. regeszta. 787 Borosy, 1985. 2845. regeszta. 784 Borosy, 1989. 132. regeszta. és 619. regeszta. 785 IvÁNYOSI-SZABÓ, 1996. 219. o. A körlevél egyéb részei jól adták vissza a katonai szabályzat tartalmát. 78<’ Ld. II. 2. f. fejezet és MÓL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 14. 12. r. 787 Ceglédet a stabalis quarterii circulus (a törzstiszti kvártélyok) részének nevezik. (PML IV. 1-a/l. 13. k. 86. p. 1725. október 16.) 788 PML IV. 1-a/l. 13. k. 84. p. (1725. október 16.) „[...] stetisse hactenus deteriniinationem comitatus hujus ad duntaxat 5 loca quippe Kecskemét, Körös, Ráckeve, Szentendre et Vác pro sustinendo circulariter stabali quarterio denominata directam, cujus virtute prout quem locum circuiariter onus subeundi stabalis ejusmodi quarterii hactenus tetigit, ita illud feni oportuit. [...] Dum autem observatum fuisset hactenus, et observaretur etiam de presenti, non plus ex portionibus stabalibus alterutri eorundem locorum imponi, quam quod proportio facultatum portaeque eorundem reciperent, ita ut quantum cujus loci proportio integrum stab non caperet, resultantium stabalium dominorum officialium portiones ad circumvicinia ioca dirigi solerent.” Ld továbbá: MOL С 32. 4. cs. Lad. A. Fasc. 8. 37. v. (1732. augusztus 29.) „[...] cum enim antea in praefato oppido Ráczke-ve stabales officiales quarterium suum habuerant, ei ibidem subsistere potuerant, cur non etiam de praesenti an-telatus colonellus eo illocari non posset nullum impediens videri, imo si hujusmodi supervacaneae exceptiones officialium militiae attendi deberent, quarterium stabalium pro conservatione contribuentium ordinata circulatio effectum suum habere non valeret [...]” 789 Kóka például 1717-bcn és 1731-ben fogadott ezredest (Ld. BOROSY, 1989. 617. regeszta, és BOROSY, 3145. regeszta) Dunavecse pedig 1737/38 telén látták vendégül a Wolffenpitl ezred vezérkarát. (BOROSY, 1995. 4935. regeszta) 138