Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.2. A katonaság elszállásolásának problémái (téli kvártélyozás és nyári táborok)
megye alispánja számára készített előterjesztés hosszasan sorolja az érveket a laktanyaépítéssel szemben. A dokumentum felhívja a figyelmet az építkezés várható igen magas költségére (megközelítőleg 180 000 Ft), továbbá megemlíti, hogy a fenntartási munkák a környék lakosságát terhelik majd, végezetül a kaszárnyákban elhelyezettek megfelelő élelmiszer- és tüzifaellátásának biztosítására hívja fel a figyelmet, ami szintén a falusiakat terhelné. A fentiek miatt ekkor úgy vélték, hogy a polgári népesség a katonaság zaklatásaitól nem mentesülne.766 A katonaság elszállásolására vonatkozó reformtervezetekben mégis helyet kapott a hadsereg határmenti várakban767 és kaszárnyákban768 történő elhelyezése, mivel a többség nyilvánvalóan úgy vélte, hogy a laktanyák több problémától mentesítik a falusiakat, mint amennyit okoznak. Talán a korabeli nézetkülönbségek hatását tükrözi a tény, hogy a nyugati Habsburg tartományokban is csak az 1750-es években vett nagyobb lendületet a laktanyaépítés.764 A kaszárnyákkal kapcsolatos ellentmondásos hozzáállás miatt az 1750 előtti évtizedekben laktanyák helyett legfeljebb a tisztek elszállásolását szolgáló épületek építése kezdődött el az ország legkülönbözőbb pontjain, amelyekkel Nagykanizsa, a Nógrád megyei Mátraverebély, a Szepes megyei Svedlér és az ugyancsak Szepes megyei Létánfalva rendelkezett.7'0 Az iménti jegyzék nyilván messze nem teljes, az építkezések folyamatáról megyéről megyére haladva lehetne pontos képet kapni. Pest megyében Vác kezdeményezte elsőként egy kvártélyház felépítését, amelyhez szükséges telket a város 1721-ben biztosította.771 Ám a kivitelezés elmaradt, mivel a megyei közgyűlés 1725. szeptember 18-án elrendelte, hogy majd két tucatnyi település - köztük Vác is - építsen a tisztek elhelyezésére szolgáló épületeket.712 Hét esztendővel később újabb határozat született, amelyik a dunavecsei gabonaraktár közelében építendő kaszárnyáról rendelkezett,773 és az ehhez szükségesnek tartott 10 000 Ft behajtásával az adószedőt bízták meg.774 A határozatok végrehajtásáról és a laktanya felépítéséről nem rendelkezünk adatokkal. A községek és mezővárosok azonban nem maradtak tétlenek, az építkezések minden bizonnyal több helyen is megkezdődtek, minthogy a katonai épületek felújítását a közgyűlés időről időre 7W’ PML IV. 1-d. 1770/No. 28. 767 Ld. Esterházy Pál és a magyar rendek tervezetét a I. 2. fejezetben. 768 Ld. A Deputatio 1699. évi, Pálffy János és a Systematica Commissio és az 1722. évi ország- gyűlés tervezetét az I. 4., I. 8-10. fejezeteiben. 764 Hochedlinger, 128. o. 770 Nagykanizsára Id.: MOL E 156. Fase. 29. No. 5. 33. p. (1729. június-július); Mátraverebélyre Id.: MOL E 156. Fase. 86. No. 68. 5. p. (1731. október 5.); Svedlér (ma a szlovákiai Svedlar.) Id. MOL E 156 Fasc. 55. No. 40. 49. p. (1739. május 10.); Létánfalvára (ma a szlovákiai Letanovce) Id.: MOL. E 156. Fasc 50. No. 22. 3. p. (1740. március 8.). 771 Borosy-Kisfaludy-Szabó. 1251. regeszta. 112 PML IV. l-a/1. .13. k. 71. p. Kecskemét, Nagykörös, Ráckeve, Dunapataj. Szentendre. Vác. Kóka és Cegléd az ezredesek, Dömsöd, Dunavecse, Solt, Tóalmás, Monor, Aisónémedi és Óbuda az alezredesek és őrnagyok, Kalocsa, Sükösd, Dusnok, Ordas, Apostag, Izsák, Akasztó és Kiskőrös a kapitányok, a többi helyek a tisztek számára szükséges épületek felállítását kapták feladatul 773 BOROSY, 1994. 3296. regeszta. 774 Borosy. 1994. 3312. regeszta. 136
