Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.1. A katonai kérdésekkel foglalkozó tisztségviselők
IV. 1. b. Az alispán (vice-comes) A magyarországi megyei igazgatás élén a koraújkorban a főispán állott, akit a király nevezett ki, és hivatalánál fogva az országgyűlések felsőházának tagja volt. A hivatal viselője gyakran a törvényhatóság legtekintélyesebb földesura volt, és a poszt örökletessé is válhatott, azaz apáról fiúra szállt.651 Másutt a főispáni hivatal egy állás betöltéséhez kötődött, mint például Pest megyében, ahol a mindenkori nádor vagy - ha a posztot éppen nem töltötték be - a helytartó volt a közigazgatás névleges feje.655 656 Ezek az országos méltóságot betöltő személyek szinte sosem látogattak az ország közepén elhelyezkedő megyéjükbe, hanem Pozsony, Bécs és a birtokaik között ingázva szakítottak némi időt az itteni ügyek elintézésére. Pest megye első emberének tehát az alispánokat tekinthetjük, akiknek feladatait országos és helyi jogszabályok határozták meg, de ezek közül jelenleg csupán a legfontosabbakat említhetjük meg a teljességre törekvés nélkül. A törvények egyrészt az alispánok feladatává tették az országos adó beszedésének feladatát,657 * 659 másrészt igazságszolgáltatási jogköröket is rájuk ruháztak.65'5 A katonai ügyek igazgatása területén az ingyenmunka biztosítása szintén a vicispán feladatát képezte.654 A megyei közgyűlés statútumokban, illetve utasításokban állapíthatta meg tisztviselőinek feladatát. Az alispán kötelességei közé tartozott egy keltezés és hitelesítés nélküli, feltehetően 1730 körül keletkezett Pest megyei határozat alapján a magisztrátusok pénzkezelésének ellenőrzése, a főbiztosoknak a katonák beszállásolásával kapcsolatban tett intézkedéseinek figyelemmel kísérése és a szolgabírák munkájának felügyelete.660 A megye első emberének teendőit az őt választó közgyűlés nem határozta meg pontosan, csaknem minden területen a szokásjog játszott döntő szerepet, ezért az a közigazgatás minden területén tevékenykedett: ő tárgyalt a budai hadbiztossal a törvényhatóságba vezényelt csapatok létszámának csökkentéséről,661 de alkalmasint ellátta a katonákkal foglalkozó megyei biztos feladatát is.662 Más esetekben személyesen is részt vett a közterhek kivetésében.663 A speciális tennivalók ellátására így más, a pénzkezeléssel és a katonasággal foglalkozó tisztviselőket jelöltek ki, akiknek munkájáról az alábbiakban lesz szó. A szolgabírák és a jegyzők munkáját nem mutatjuk be részletesen, mivel ők az általános közigazgatás ügyeit intézték, amelynek keretében esetileg a katonaság ellátásával és az adószedéssel is foglalkoztak, de nem ez állt tevékenységük középpontjában. 655 Lásd például Sopron megyében az Esterházyakat, Vasban a Batthyány családot, és a sort hosszasan lehetne folytatni. 656 Az 1659. évi LXXV1. te. alapján töltötték be a nádorok és helytartók a főispáni tisztet, amelyet az 1848. évi XXVIII.-te. helyezett hatályon kívül. 657 CJH CD, 1550. XXV. te. 1603. III. te. 9.§. 1647. XXVI. te. ',5!i CJH CD, 1563. XXXV11I. te. 1608. (k.u.) III. te., 1729. XXXV. te. 659 CJH CD. 1603. IX. te. 1618. LI1. 3. és 5. §, 1622. XXVII. te. 660 BOROSY -KlSS-SzABÓ, 2003. 396. regeszta. (Az irat eredeti jelzete PML IV. 1-d. 1730/No. 10.) 661 Borosy, 1985. 2326. és 2329. regeszta 662 Borosy, 1985. 2514. regeszta M,J Borosy, 1989. 102. és 169. regeszta 121
