Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.1. A katonai kérdésekkel foglalkozó tisztségviselők
IV. 1. c. Az adószedő (perceptor) Az adókezelés megyei felügyelet alá helyezése a 17. század közepén nem eredményezte egy új rendi vagy megyei hivatalszervezet azonnali felállítását. Az adó beszedése és a megyei kiadások fedezése a szolgabírák és az alispán hatáskörében maradt, akik 1689-ig rendszeresen számot adtak a közgyűlés előtt tevékenységükről.“4 A zavaros pénzkezelési viszonyok felszámolása céljából 1690. február 13-án Pest megye első adószedőjévé Langh Adám kamarai ellenőrt választották évi 100 arany fizetéssel.“’" Ő rövid ideig töltötte be ezt a tisztséget, hiszen 1691 végén - feltehetően közvetlen utódja - Sőtér Ferenc is lemondott e tisztségről.6“’ A következő esztendő elején Hochvart Mihály budai harmincadszedőt választották 100 talléros fizetéssel adószedővé, tehát ismét a kamarai adminisztráció embere kezébe adták a kassza kulcsát, aki 1697 végén bekövetkezett haláláig posztján maradt. Őt munkájában egy helyettes adószedői segítette rövid ideig.“’7 Ezt követően a megye igyekezete már arra irányult, hogy ne kamarai alkalmazottak kezeljék a pénztárát. A közgyűlés 1697. december 2-án Fittos Ferencet választotta perceptorrá és Imre Jánost6“ a helyettesévé.“’4 Ez utóbbi személy 1699 elején már megyei adószedőként szerepel a közgyűlésen,664 665 666 667 668 669 670 671 és egy ellenőrt, Leisztner Tóbiást is mellé rendeltek. Imre János hivatalát a Rákóczi-szabadságharc alatt is betöltötte a császári oldalon kitartó közigazgatásban.1’71 Az 1703 és 1711 közötti években vagy a pénzkezelési fegyelem romlott meg, vagy tényleg jelentős mennyiségű irat semmisült meg, mert Imre János ebben az időszakban 20 418 Ft sorsáról nem tudott számot adni.672 A megye a hátralék egy részét 1727-ben az adószedő Pest megyei Tápióbicskén birtokolt jószágán hajtotta be.673 664 Szakály, 2001. 457. o. 1662-ben: PML IV. 1-a/l. II. 174-180. p„ 1663-ban: Uo. II. 212-220. p„ 1665-ben: Uo.. III. 18-21. stb. 1689-ben (többek között): Borosy, 1985. 2359., 2364. és 2380. regeszta 665 Borosy, 1985. 2398. regeszta 666 Borosy, 1985. 2523. regeszta 667 Borosy, 1985. 2527. regeszta és 3121. regeszta. 668 Imre János 1696-ban helyettes jegyzőként tűnik fel a forrásokban (Id. Borosy, 1985. 2904. regeszta), majd helyettes és föadószedő lett. 1703-ig megyei jegyzőként is dolgozott. (Borosy, 1986. 4269. regeszta) A Rákóczi-szabadságharc alatt alispán lett, amely tisztséget 1717-ig betöltötte, amikor másodalispánná választották. (Borosy, 1989. 410,regeszta.), majd Bács megye rendes alispánjává választották és Pest megye másodalispánja volt egyidejűleg. (Borosy-Kisfaludy, 771. regeszta) 669 Borosy. 1985. 3121. regeszta 6711 Borosy, 1986. 33t7. regeszta 671 Heckenast, 2005. 202 о. 672 Borosy-Kisfaludy, 2225. regeszta. A hátralékból 4000 Ft-ot Imre János 1716-ban visszafizetett. (ld. Uo. 2233. regeszta) 67j Szóba került Imre János pesti házának elkobozása is, de az egykori adószedő özvegye igazolta, hogy az anyai ági öröksége, ezért azt nem foglalták le. PML IV. 31-e. 1726/ No. 14. 1. v. és 9. v. valamint Borosy-Kisfaludy, 1993. 2247. regeszta. Imre János bicskei jószágai aligha fedezték az ekkor már csak 16 418 Ft-ra rúgó hátralék egészét, mivel egy kamarai becslés a település 11/80-át 1732/1733-ban 1400 Ft-ra becsülte (Id. MOL E 156. Fasc. 86. No. 25. 5. p.), így az egész község értéke is csupán 10 000 Ft körüli nagyságrendű lehetett. 122
