Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.1. A katonai kérdésekkel foglalkozó tisztségviselők

portio adót vetettek ki Pest megyére,644 amely terhek 1685/1686 telére tovább növekedtek, és már a csapatok tényleges elszállásolásának gondját is magukban foglalták.645

Az ingyenes fuvarok biztosítása és a katonaság elszállásolásának irányítása a 18. század első felében is a megye feladata maradt. A katonai szabályzatok által előírt elszámolások, és különösen a naponta érkező fuvarigények kielégítése a korábbinál gyakoribb tanácskozást tett volna szükségessé. Az 1715 és 1750 közötti időszakban azonban évente átlagosan 10 és 16 közötti köz- és kisgyűlést tartottak,646 ezek gyakorisága tehát nem múlta felül az előző évszázad szintjét.

A közgyűléseken a török hódoltság idején és a 18. század első évtizedeiben a nemesek mellett az adózó községek képviselői is jelen lehettek, de ez utóbbiakat idővel kitiltották onnan,647 amire Pest megyében 1715 szeptemberében került sor.648 * Ezt követően már csupán a legnagyobb mezővárosok küldöttei jelentek ott meg időről időre.

A tanácskozások hagyománya szerint mindenkit szólási és szavazati jog illetett meg,644 amivel a 18. században azonban már csak a birtokos nemesek élhettek. Ezért a cogregatióк látogatottsága csökkent,650 a résztvevők száma alig lehetett több 20-30 főnél.65' A fejenkénti szavazás ekkoriban még ritkaságszámba ment, a döntéseket valószínűleg közfelkiáltással erősitették meg (communi omnium voto), illetve а „vota non numerentur sed ponderentur” elv alapján a szavazatokat nem számolták, hanem mérlegelték. Ez alatt azt kell értenünk, hogy a legtekintélyesebb tisztviselők szavazatai döntöttek az előterjesztésekről.652 * Pest megyében még olykor tucatnyian sem vettek részt egy átlagos közgyűlésen; például a Zlinszky Imre kecskeméti szolgabíró ideiglenes utódlásáról is döntő tanácskozáson 1722. december 30-án mindössze hat szavazatot számoltak össze.651

Az ülések gyakorisága, helyesebben ritkasága, a tisztviselők száma, valamint a szavazási gyakorlat miatt nem lehet a megyei közgyűlést érdemi, gyorsan reagáló irányítótestületnek tekinteni. A hadbiztosok és a különböző ezredek tisztjeinek parancsát sokszor azonnal végre kellett hajtani, és nem lehetett megvárni az ügyintézéssel a hetek múlva esedékes következő tanácskozást.654 Az érdemi munka minden valószínűség szerint a tisztviselők vállán nyugodott, akiknek feladatkörét az alábbiakban ismertetjük.

644 Szakály, 1995.455.0.

645 HORNYIK, 317-318. o.. 342-343. o. 346-347. o. és 369-372. o.

545 Kiss, 2008. Ezúton köszönöm meg kolléganőmnek, Kiss Anitának, hogy a 2008. november 28-án elhangzott előadásán bemutatott diagramjait a rendelkezésemre bocsátotta. A legkevesebb közgyűlési jegyzőkönyv 1724-ből maradt fenn (2 db), ezért feltételezhetjük, hogy az év forrásainak jelentős része megsemmisült. A legtöbb megyegyűlést 1738-ban (21 db) rendeztek.

647 Degré, 2004a. 169.0.

648 В о rosy, 1989. 51. regeszta

049 Ember. 1946. 522-523. о.

650 DegrÉ, 2004a. 169.0.

651 DEGRÉ. 1972. 121-122. o.

ft52 Degré, 1972. 129. o.

053 Kiss. 2009. 9-10. o.

654 Erre konkrét példát Id. Schramek. 2006. 21. o.

120