Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.1. A katonai kérdésekkel foglalkozó tisztségviselők

IV. I. A katonai kérdésekkel foglalkozó tisztviselők

A magyar megyék kora újkori közigazgatás-történetével kapcsolatosan számos adattal rendelkezünk a különböző forráskiadások és feldolgozások nyomán. A kutatások leggyakrabban a már megjelent megyei statútumokon vagy az utóbbi időben szép számmal közre adott közgyűlési regesztaköteteken alapulnak. A történészek egyöntetűen a megyei nemesség rendszeres tanácskozási fórumát, a közgyűlést (congregatio generalis) tekintik a legfontosabb döntéshozó szervnek, de a munka oroszlán részét feltehetően az egyre rendszeresebb hivatali munkát végző tisztviselői kar végezte. A magisztrátusok ebben az időben gyakran még nem a fokozatosan állandósuló közigazgatási székhelyeken végezték munkájukat, hanem birtokaik központjában, esetleg a felügyeletük alá tartozó falvak egyikében vagy másikában. A 18. század elején a jegyzőtől eltekintve komoly szakértelmet még nem vártak el a megyei hivatalnokoktól.638 639

IV. 1. a. A megyei közgyűlés (congregatio generalis)

A megyegyülés a török hódoltság másfélszáz éve alatt közigazgatási és jogszolgáltatási feladatokat egyaránt ellátott. A két funkció a 18. század elejére különült el egymástól teljes mértékben, amikor a források tudatosan és pontosan megkülönböztetik az ítélkező szék (sedes judiciaria/sedria) és a közfeladatokat irányító congregatio megnevezéseket. Ez utóbbi keretei között tartottak kisgyűléseket (particularis congregatio), amelyeken általában a tisztviselők és egy-két tekintélyesebb nemes vett részt, valamint a sokkal nagyobb létszámú közgyűlést (generalis congregatio), amelyik az előbbi döntéseit megerősíthette, módosíthatta vagy megsemmisíthette. Az üléseket a fő- vagy alispán hívta össze.634

A testület legfontosabb feladatait a jogszolgáltatás folyamatosságának biztosítása, a nemesi felkelés megszervezése, illetve a 17. század közepétől az adó behajtása képezte.640 Ebben az időben a közgyűlések Zalában évente 5-6, Pest megyében 3-16 alkalommal ültek össze a töredékesen ránk maradt források alapján.641

Az 1670-es évektől kezdődően a reparticiós adórendszer642 bevezetése rendszeres élelmiszerfúvarozás szervezését tette szükségessé.643 Majd a felszabadító háború kezdetétől a császári katonaság elszállásolása és ellátásának biztosítása is e testület kötelezettségei közé tartozott. A Bécs felmentését követő télen már 2000 orális és ugyanannyi equilis

638 Hajdú, 43. o. és Drgré, 2004b. 223-224 o.

639 Ember, 1946. 523. o. skk.

640 Ember, 1946. 236. és 537. o. skk. és Degré, 2004a 174. o. Szakály, 2001 447. 0. A nemesi felkelésre vonatkozóan ld. BOROSY, 1983. 225. és 229. 641. 653. regeszta

641 Degré, 2004a. 164. o. és Szakály. 2001.440. o.

642 A reparticiós adórendszerben a közterheket a hadsereg szükségletei szerint vetették ki részben készpénzben, részben terményben, amelyet az osztrák Örökös Tartományokban Wallenstein honosított meg a harmincéves háború alatt (1618-1648). Magyarországon ezt a szisztémát a Wesselényi féle főúri szervezkedés leleplezése után vezették be. (Ld. Czigány, 49. o.)

643 Szakály. 2001.455.0.