Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében

vonatkozóan is elvégzik a kutatásokat, s akkor a végső következtetéseket össze lehet hason­lítani. A különböző folyamatok szélesebb körű érvényesülését azonban utalások szintjén figyelemmel kisérhetjük. Mindenekelőtt tisztázni kell vizsgálódásunk földrajzi kereteit, és az itt élők helyzetét, a 17. és 18. század fordulóján meghatározó körülményeket. Pest megye kiterjedése a 18. század első felében jelentősen eltért a maitól. Az Ipoly bal parti része, valamint a Duna Szob és Nagymaros közötti szakasza ekkor Hont, Verőce és Kisoroszi vidéke pedig Nógrád megyéhez tartozott. Ezzel szemben a törvényhatóság határa az Alföldön Kecskemét alatt, a Dunánál pedig Baja mellett húzódott/’31 Egyes területek közigazgatási helyzete a török elleni felszabadító háború idején még ingadozott. Adózás szempontjából a Kiskun kerületek és Pécs városa, valamint Szeged környéke is 1691-1692-ig Pest megyéhez tartoztak,632 amelynek tisztikara 1689 után költözött vissza a felszabadult területekre. A megye előbb Budán, majd Pesten vásárolt székházat magának. A visszatelepülő nemesek uradalmaikat csupán nagy nehézségekkel tudták birtokba venni, mivel előbb birtokjogukat kellett igazolniuk hiteles dokumentumokkal a bécsi Neoacquistica Commissio előtt, majd ezt követően a fegyverváltság (jus armorum) összegét, a javak értékének 10%-át kellett az államkincstárba befizetniük. A Pest megyei birtokosok 1697 januárjától több hullámban terjesztették fel irataikat Bécsbe tulajdonjoguk elismertetéséért.633 A fegyverváltság 30 000 Ft-os összegéről az Udvari Kamara, valamint a vármegye részéről Nedeczky Sándor (1654—1719)634 és Sőtér Tamás (1T739)635 1702 augusztusában állapodtak meg, amelyet a megye egy összegben fizetett ki és hajtott be utólag a földesuraktól.636 A Rákóczi-szabadságharc idején Pest megye két részre szakadt: a kisebbik - az uralkodó oldalán kitartó - rész tisztviselői Buda biztonságos falai közé vonultak vissza, ahonnan a pilisi és más közeli falvak életét irányították. A népesebb és na­gyobb területet ellenőrző kuruc érzelmű nemesség a különböző mezővárosokban, majd a megye határán kívülről próbálta szolgálni a nemzeti mozgalom sikerét.637 A szatmári béke után a megye egyesült és megkezdte a tartósan beköszöntő békének köszönhetően a mindennapi élet konszolidálását, amelyhez hozzátartozott a császári hadsereg egységeinek rendszeres elszállásolása és élelmezése is. Először tehát azon hivatalnokok és tisztségviselők feladatkörét kell tisztázni, akik a katonasággal szem­ben a civil hatóságok érdekeit képviselték. 6jl A 18. századi Pest megye térképét a 2. számú térképmelléklet tartalmazza. 632 Bánkúti, 2005. 16, o. 633 Soós, 2008. 26. o', skk. M Nedeczky Sándor a nagyszombati egyetemen tanult, majd Esterházy Pál nádor titkára lett. 1703-ban már a budai Subdelegata Commissio ülnöke volt. A Rákóczi-szabadságharcban a feje­delem diplomatája lett, majd 1713-tól Komárom megye alispánja. Ld. HECKENAST, 2005. 302. o. 6j5 Sőtér Tamás Sőtér Ferenc Pest megyei alispán öccse volt, akit 1698-ban a Kecskeméti járás szolgabírájává választottak. A szabadságharc után Heves megye adószedőjeként dolgozott 1713-tól. Ld. Heckenast, 2005. 390. o. 636 Soós, 2008. 42. o. skk. f”7 Pest megyének a Rákóczi-szabadságharc előtti és alatti sorsát részletesen feldolgozta Kosáry Domokos (ld. Kosáry) és Bánkúti Imre (ld. Bánkúti, 2005.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom