Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében
IV. Л katonaság eltartásának problémái Pest meg) ében a 18. század első felében A különböző rendi gyűlések és hivatalok közreműködésével megalkotott katonatartási szabályzatok rögzítették a fegyveres erők és a polgári hatóságok számára az együttműködés kereteit. Az előző fejezetben láthattuk, hogy az egyeztetési folyamatok milyen hosszú ideig tartottak, s a regulamentumok nem kevés zökkenő útján kerültek papírra. A különböző szabályzatok újra és újra történő megfogalmazása, illetőleg megismétlése egyértelműen a foganatosítás nem kelleően hatékony voltára utal. A napvilágot látott rendeletekben foglaltak végrehajtását mindeddig azonban meglehetősen kevés figyelem kísérte. Taubert Ernő Somogy vármegye esetében, szűk forrásbázis felhasználásával végzett kutatásai nem találtak követőkre.620 Az alábbiakban a Pest megyei közigazgatásnak és lakosságnak a katonasággal, valamint az azt irányító hivatalokkal kapcsolatos kötelezettségei teljesítésére és a felmerülő problémák megoldására irányuló erőfeszítéseit vesszük nagyító lencse alá. A hadsereg és Pest megye kapcsolatának vizsgálatát számos szerencsés körülmény indokolja. Ezek között első helyen kell említeni, hogy noha a törvényhatóság teljes területe a török idők alatt a hódoltság részét képezte, magisztrátusa a kialakuló kondomínium-rendszer következtében az Ottomán uralom és a felszabadító háború alatt is folyamatosan tevékenykedett, ún. menekült vármegyeként. Másodszorra nem lehet figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a hazai erősségek jelentős számban pusztultak el 1699 és 1702 között a várrombolások során, illetve a Rákóczi-szabadságharc évei alatt. Az előbbire Nagykanizsát, az utóbbira Tokajt lehet példaként említeni. Ennek ellenére az országgyűlési tárgyalások során a nemesség folyamatosan panaszkodott a fennmaradó várak parancsnokaira a szabályokat sokszor semmibe vevő tevékenységük miatt. Buda várának lebontására nem került sor, így Pest megye tisztviselői testközelből tapasztalták meg egy helyőrség tisztjeivel történő együttműködés nehézségeit. Végezetül a kutatást nem csekély mértékben segíti az a körülmény is, hogy a megye történetének legfontosabb, 1740 előtt keletkezett iratai regeszta és digitális formában, teljes terjedelemben napvilágot láttak.630 Sőt már-már olyan mennyiségű publikált és még kiadatlan forrás áll a téma kutatójának a rendelkezésére, hogy a teljesség igényére törekvő feltáró munka az alábbiakban szóba sem kerülhet, mindössze a legfontosabb és legjellemzőbb problémák ismertetésére kell szorítkozni. A Pest megyei tapasztalatokból tennészetesen nem lehet Magyarország általános helyzetére vonatkozó következtetéseket levonni. Az egész országra kiterjedő vizsgálat azonban - egyelőre - kivitelezhetetlen az áttekinthetetlen mennyiségű forrásanyag miatt, erre csak akkor lesz mód, ha e disszertáció szerzőjéhez hasonlóan mások több megyere 624 624 Ld. Taubert. r’JÜ A forrásfeltáró munka a Pest Megyei Levéltárban 1983-ban a közgyűlési jegyzőkönyvek regesztázávával kezdődött meg Borosy András vezetése alatt, aki 2003-ig fáradhatatlanul dolgozott az 1740 előtti dokdumentumok kivonatolásában. Az elmúlt csaknem harminc esztendőben rajta kívül Kisfaludy Katalin, Kiss Anita és Szabó Attila vett részt e munkában. A közgyűlésit jegyzőkönyvek regesztáit és magukat a dokumentumokat is 2009-ben digitalizálták és a magyar levéltári portálon (www.archivportal.hu) a nagyközönség számára is elérhetővé tették.
