Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

III. A magyar rendiség és a regulamentumok - III.6. Az 1728-1729. évi országgyűlés

Az országgyűlési követek kérték, hogy az elszállásolt ezredek törzsének három eltérő kvártélyt jelöljenek ki (ezredesi, alezredesi és őrnagyi).”s A kérés célja lehetett, hogy a főtiszteket a legénységi állományhoz minél közelebb helyezzék el, és ezzel a fegyelmet megszilárdítsák. Azonban erre vonatkozó előírás a jogszabály végleges szövegében nem kapott helyet.

111. 6. c. Várak és ingyenmunka

A helyőrségek többletjuttatásai és regáléjogai ellen már évtizedek óta tiltakoztak a földesurak. A kocsmáltatás és italmérés jogát 1723-ban csupán a Komárom és Győr várai számára hagyták meg, ám ezen kiváltságok megszüntetését jelen alkalommal törvényben véglegesítették.”4 Régi privilégium maradványaként a tüzérség italmérési szabadsága maradt meg.55 * * * * 560 *

Természetesen a Helytartótanács és a Hadbiztosság közötti megállapodás, amely alapján a várak tűzifát és gyertyát kaptak, szintén szúrhatta az országgyűlési követek szemét, de a tárgyalások menetét az eddig fellelt források segítségével nem lehet pontosan rekonstruálni. Az bizonyosnak látszik, hogy 111. Károly nem akart lemondani erről, a hadiadón kívüli közteherről, és csupán három erősség: Komárom, Győr és Esztergom tűzifaszükségletét volt hajlandó átvállalni a kincstár terhére.”1 A végleges adóügyi megállapodás szerint azonban az állam mentesítette az adózókat a várak tűzifa- és gyertyaellátása alól, ezért a katonai szabályzat minden erre irányuló követelést kihágásnak tekintett.562

A várakhoz kötődő másik évszázados szolgáltatás, az ingyenmunka megszüntetésének problémája Pálffy János 1711. évi javaslatai és az 1715. és 1723. évi országgyűlések után ismételten napirendre került. A diétán részt vevő követek a gratuitus laborban részben a lakosság zaklatásának egy eszközét látták,”’3 másrészt a megszüntetés ésszerű magyarázatának tekintették, hogy a várak nem forogtak veszélyben. A rendek váratlan szükséghelyzet elhárításához nélkülözhetetlen javítások költségét a megemelt adóból óhajtották finanszírozni.’64 Az udvar ezzel szemben

55S MOL N 52. Lad. S. Fase. PP. No. 8. 15. r.

559 CJH CD. 1729. évi III. és IV. te.

sm MÓL N 52. Lad. S. Fase. XX. No. 73. 3. v. és MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 11. 134. r

561 MOL N 52. Lad. S. Fasc. SS No. 29. 6. v.

562 MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 1 1. 133. v.

5Í” MOL N 52. Lad. S. Fasc. XX. No. 70. 1. r. (1729. szeptember 15.)

564 MOL N 52. Lad. S. Fasc. PP. No. 8. 25. v.-26. r. (1728. szeptember 22.) „Quod demum gratuitos labores concernerent labores cum ea ad quae labores gratuiti praestabantur praesidia

Deo auspice extra periculum, et in alma securitate, adeoque quoad reparationem ex clementia Majestatis Vestrae Sacratissimae admittere posse viderentur moram, si tamen necessitate ita exigente, dilationem non paterentur, de iisdem ex quanto respectu hujus quoque considerationis adaucto fieri curare dispositiones [. . .]"

105