Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

III. A magyar rendiség és a regulamentumok - III.6. Az 1728-1729. évi országgyűlés

ragaszkodott ahhoz a nézetéhez, hogy a hadiadó és a váraknál végzett munka két teljesen eltérő közteher, amelyeket összemosni nem lehet.4’3

Az álláspontok nem voltak teljesen összeegyeztethetetlenek, mivel egyik fél sem ragaszkodott a vármunkák további, természetbeni megadásához, ezért csupán a megváltás összege körül folytak az egyeztetések. Bécs 1728 augusztusában előbb 40 000, majd 30 000 Ft-ra jelentette be igényét,366 az országgyűlés azonban még az esztendő végén is csupán ennek a felét óhajtotta megajánlani.367 A megegyezés érdekében Bécs két különböző ajánlatot tett: az egyikben 24 000, a másikban 20 000 Ft-ban jelölte meg az ellentételezés összegét.368 A változatokban a legfontosabb különbség a napszámosok bérét érintette, akik az alacsonyabb megváltási összeg elfogadása esetén csekélyebb munkadíjban részesültek volna.

Az alkudozás csaknem eredménytelenül zárult, mivel a diéta 1729 augusztusáig nem volt hajlandó magasabb összeget kínálni, mint az első ajánlatában. A királyi biztosok ezért kilátásba helyezték a gratuitus labor megváltásának elodázását.569 Úgy tűnik ez a fenyegetés jobb belátásra bírta az országgyűlést, mert szeptember 15-én egy megállapodási tervet terjesztett elő, amelyek leglényegesebb pontjai az alábbiakat tartalmazták:

1. ) Aratás és szüret idején, valamint a téli félévben nem lehet a váraknál

jobbágyokat dolgoztatni.

2. ) A munkában részt vevő falusiak naponta kapják meg bérüket.

3. ) A jobbágyokat nem szabad verni, szekereik és állataikat tilos túlterhelni.

Az egyezség végleges szövege néhány apró módosítástól eltekintve az iménti

feltételeket magában foglalta. A követek ragaszkodtak ahhoz, hogy a megállapodás a regulamentum részévé váljon, ami szintén teljesült.370 Az ingyenmunka megváltásának törvénybe foglalása371 évszázados kellemetlen kötelezettségtől szabadította meg a vidéki lakosságot.

111. 6. d. Végrehajtás

A katonaság adóbehajtási gyakorlata a törökellenes felszabadító háború kezdetétől a magyar nemesség rosszallását váltotta ki. Ennek egyik oka az lehetett, hogy a

3 MOL N 52. Lad. S. Fase. PP. No. 11. 1. r. (1728. december 13.) „[...] quia imprimis gratuiti labores cum quanto contibutionali vix ullam connexionem et separatum plane objectum habent, et ideo separatum ab illo praestationem requirunt [...]" és MOL All 728/No. 61. 3. v.

566 MOL A I. 1728/No. 60. 4. г. (1728. augusztus 27.) cs MOL N 52. Lad. S. Fase. PP. No. 8. 20. v. (1728. szeptember, 22.)

MOL N 52. Lad. S. Fase. PP. No. 11. 1. v. (1728. december 13.)

568 А 20 000 Ft-os ajánlat: MOL N 52. Lad. S. Fase. No. 29. 5. r.-6. r. (1728. október 7.) és MOL A 1. 1728/61. 3. v. skk. (1728. szeptember 27.) А 24 000 Ft-os ajánlat: MOL N 52. Lad. S. Fase. SS. No. 32. 5. r.-6. r. (1728. december 16.)

569 MOL N 52. Lad. S. Fase. VV. No. 55. 2. v.-3. r. (1729. augusztus 16.)

3711 MOL N 52. Lad. S. Fase. XX. No. 70. 1. r. skk. Regulamentumban Id. MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 11. 137. v.

571 CJH CD. 1729. évi I. tc.

106