Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
III. A magyar rendiség és a regulamentumok - III.5. 1722-1723. évi országgyűlés
III. 5. c. Igazságszolgáltatás Az 1710-es években számos esetben újraszerkesztett és megváltozott formában kiadott regulamentumok nem tudták biztosítani a civil lakosság védelmét. Rendszeresek voltak a kisebb-nagyobb szabálysértések, mint például a közlegények vadászati tilalmának megszegése, vagy a megyei tisztviselők munkájának akadályozása és a civilek letartóztatása. A nemesség leginkább azt nehezményezte, hogy a vétkesek ellen sohasem hoztak megfelelően szigorú ítéletet. Megoldási javaslatként a magyar tisztek esetében a hazai törvények szellemében kívántak eljárást indítani, a külföldiekkel szemben lefokozást és kötelező kárpótlást írtak volna elő.323 A panasz súlyához képest meglehetősen csekély eredményként sikerült kiharcolni, hogy a tartományi biztos jelen lehessen a kihágások kivizsgálásánál.326 Végül a lakosságot ért károkozások estén követendő eljárási rend szabályzatba foglalását az országgyűlés kérésére illesztették a szövegbe. A bűncselekmények feletti ítélet kimondását a megfelelő bírói fórumra bízták az országgyűlési küldöttek („competens praetensae rei judex”), akit azonban sem a katonaság, sem a civilek részéről nem neveztek néven.5"7 A szabálytalanul vételezett előfogatokért járó térítés mértékét is megpróbálta megemelni az országgyűlés, de törekvését ez alkalommal sem koronázta siker.328 III. 5. d. Elszámolások szabályai A természetbeni ellátás felszámolása természetszerűen hozta magával a készpénz szerepének jelentősebbé válását az adóigazgatásban, amelynek felügyeletére megalakult új intézmények, a Helytartótanács és Tartományi Biztosság szükségessé tették a pénzkezelés szabályainak módosítását. A nemesség ismételten hangoztatta szándékát, hogy foglalják írásba: egyik megye nem kötelezhető a másik adójának kifizetésre, valamint a földesúr sem jobbágya közterhének viselésére.524 Az uralkodó ezzel szemben csak akkor tartotta méltányolha- tónak a kérést, ha a birtokosok nem üldözik el túlzott úrbéri terhekkel a falusiakat,525 526 * 528 529 530 a megyék esetében azonban elfogadta az adófizetés e feltételét.531 A készülő katonai szabályzatot véleményező országgyűlési követek ragaszkodtak a jogszabály szövegébe vételeztetni a Tartományi Biztosság utalványozási 525 MOL N 51. Lad. M. Fasc. M. Fase. S. No. 32. 3. v. (1721. december 15.) és MOL N 51. Lad. M. Fase. R. No. 3). 14. r-v 526 Igény megfogalmazását Id. MOL N 51. Lad. K. Fasc. BB. No. 151. 2. r. Átvétel a regulamentumba: PML IV. 91. 31. tétel 4. r. 327 Igény megfogalmazását Id. MOL N 51. Lad. K. Fasc. BB. No. 151. 6. r-v. Átvétel a regulamentumba: PML IV. 91.31. tétel 12. r. 528 Igény megfogalmazását Id. MOL N 51. Lad. K. Fasc. BB. No. 151.5 r-v. A regulamentumi hely: PML IV. 91. 31. tétel 11. r. 529 MÓL N51. Lad. M. Fasc. CC. No. 160/B. (1723. február 6.) 53,1 MÓL N51. Lad. M. Fasc. BB. No. 150. 2. v. (1723. január 31.) 5jl MÓL N 51. Lad. M. Fasc. AA. No. 143. 16. r-v. (1723. február 13.) 101
