Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)
Kapronczay Károly: Pest-Pilis-Solt vármegye egészségügye a 18. században - Pest-Pilis-Solt vármegye orvos-egészségügyi helyzete a 18. században
PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE EGÉSZSÉGÜGYE A Ifi. SZÁZADBAN kuruzslónak minősülő személy ellen megtette az intézkedéseket. A bizottság azt javasolta a császámőnek: a vármegye útján kérjék el okleveleit, illetve a nagyszombati és a bécsi orvosi kar approbációs iratait, ha ilyen nem lenne, kötelezzék Panyithyt a vizsgák letételére. Pest vármegye mellékelt levele szerint: utánajártak az ügynek: Panyithy nem végzett egyetemet, Lőcsén tanult sebészetet, majd a pesti Zách József katonaorvosnál tett vizsgát. Ez után Panyithy azt kérte, hogy valaki vállalja a vizsga költségeit, mert neki nincs pénze, sok gyermekét hozná rossz helyzetbe, ha tanulmányaira fordítaná a jövedelmét. Ettől függetlenül az udvar ragaszkodott a vizsgák letételéhez. Az ügynek 1794-ben volt folytatása: ekkor tárgyalták Békés és Pest vármegyében - bár nevét másképpen írták - Panity György szemorvossal szembeni újabb panaszt. Panity (Panyithy) György 1794 júniusában érkezett lóháton a Békés vármegyében fekvő Csaba városába. Panity feltehetően megfogadta az uralkodónő 1776-ban kelt végzését és 1777-ben vizsgát tett a budai orvosi karon, latin nyelvű diplomáját Prandt Ádám Ignác dékán írta alá. Oklevelében így nyilatkoztak szemorvosi tudásáról: Oly sokféle szembetegség van, hogy aki azok megismerésében és gyógyitásában ki akar tűnni, kiváló szorgalmat kell kifejteni. Azért annak igazolására, hogy a sebészet e részében Panity György magyar, született Tiszadobon, Szabolcs vármegyében, magát nagy szorgalommal gyakorolta és e tudománynak előttük letett vizsgájával bizonyítékát adta, hogy részére ezt az oklevelet kiadjuk, melynek révén mindenkinek tudomására juthat, akiket illett, hogy ő a szembetegségek felismerésére és gyógyítására alkalmas. Ugyancsak magával hurcolta a megyei és városi közgyűléseknek különböző időkben kiadott, orvosi tudását, dicsérő határozatait és bizonyítványait, amelyek főleg szemorvosi gyakorlatát emelik ki. Ezek közül kiemelkedett Vizsoly község pecsétjével ellátott levél, amely a következőket tartalmazta. „Alább megírt tekintetes és nemes Abaujvármegyében levő Vizsoly helységének bírái ezen testimoniális levelünk erejével rekognoskáljuk, hogy Hricó Péter nevezetű lakosunk három esztendők folyamátja alatt az szemeivel sem eget sem földet nem látott, mely szerint csak a közönséges isteni tisztelet helyére is vezetni kellett. Kit is a szemgyógyításnak mesterségét idegen országokban kitanult dicséretes diplomával s hiteles attestatumokal híres kecskeméti Panity György szemgyógyító orvos úr a mi jelenlétünkben szemeink előtt a patiensnek vallástétele szerént sérelmes fájdalom nélkül meggyógyított, mint két szemeiről a belső hályogot lehúzta s a vaknak szeme világát megadta Istenünk segedelme által s az világtalant látóvá tette. Ennek hitelesebb voltára helységünk folyó pecsétünkkel erősült levelünket ki is adjuk. Vizsoly, 24. március, 1794. Kertész Márton főbíró. Hitesek Vaszenszky Ferenc, Biliczky Imre.” Az iratokból nem tűnik ki, hogy Panity végzett-e „reklámot” Csabán, vagy csak a hírneve előzte meg, de megérkezése után egy nappal később a városi fogadóban három helyi lakoson végzett el szemmütétet. A 78 éves Mikla József, a 66 éves Szuszekár Dorottya és a 64 éves Zuba Johanna kezdetben félt a műtéttől, de a szemorvos esküt tett az operáció sikerére, majd megalkudtak a fizetségben: ketten tíz-tíz, a harmadik nyolc forintot fizetett. Arról, hogy hol végezte el Panity a műtétet, arról nincs adat, feltehetően a fogadó ivójában, hiszen ott mások is megnézhették munkáját. A következményről annál több irat született. 59
