Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)
Kapronczay Károly: Pest-Pilis-Solt vármegye egészségügye a 18. században - Pest-Pilis-Solt vármegye orvos-egészségügyi helyzete a 18. században
KAPRO.VCZÁ Y KAROLY „Bizonyos Panity József (?) nevű isten tudja honnan származott szélhámos egyébként jelenleg kecskemétiek ügynöke, két- vagy három héttel ezelőtt valóságos és igazolt szemész képében Csaba községben megjelenvén, ismert és természetéből folyó fortélyaival bebeszélte a csabaiaknak, hogy nemcsak az első pillanatra szembetűnő és homályos látást előidéző bármely kezdetleges tüneteket távolít el. Azokat is meg tudja szüntetni, melyek teljes vakságot szoktak előidézni és így mindenféle szembajt meg tud előzni, és a látást a régi állapotba visszahelyezi. Mi tudatlanok és a föld művelésére szülöttek és következésképpen nyomorult adófizetők e szélhámosnak és szemész címét csalárdul bitorló egyénnek előzetes és ismételt biztosításaiban bizakodva még nem teljesen elromlott szemünk gyógyitását rábíztuk abban a hiszemben, hogy szemeink fogyatékos látóképességét feltétlenül vissza fogja állítani. De ami ezután történt, nem várt szerencsétlenség részeseivé tett bennünket. Gyógyításunkat ugyanis magára vállalta, 28 forint díjat tőlünk előre felvett, azután alig alkalmazván valami gyógykezelést, azt is a lehető legrosszabbul, mint aki másként nem is tudja, ezen vármegye tisztiorvosával, Rigler Zsigmondnak tudta nélkül, rosszat sejtve megszökött. Nekünk egy élten át eléggé meg nem sirathatóan nagy bajt okozott, hogy mi, akik szemeinkkel valamit láttunk, sétáltunk, alkalmanként még olvasni is tudtunk, most szemeink látásától meg lettünk fosztva. [...] Egyet kérünk a tekintetes Pest vármegye közösségétől, hogy a szélhámos szemészt megkeresni méltóztassanak, a tőlünk felvett 28 forint visszafizetésére kötelezzék, végül pedig, nehogy az eddig büntetlenül űzött szélhámoskodásaival többeket is a mienkhez, hasonló szerencsétlenségbe döntsön, ugyancsak Pest vármegye közönsége e veszedelmes gyakorlat további folytatásától egyszerűen tiltsa el.” Ezen beadványt Békés vármegye közgyűlése megtárgyalta, megküldte Pest vármegyének a következő kiegészítéssel: „ez olyan veszedelmes és kegyetlen ember, aki az együgyű néppel fizetteti meg magát, hogy azokat a szemük világától megfosz- sza”. Ugyancsak hozzáfűzték, hogy hajtsák be Panity Györgyön a 28 forintot, tiltsák el foglalkozásától vagy a rendelkezésükre álló eszközökkel, büntessék meg. Pest vármegye közgyűlése Szabó József főszolgabírót bizta meg az üggyel, azzal a meghagyással, hogy az ügy lezárásáig vegye el a szemorvos diplomáját, hajtsa be rajta a 28 forintot. Szabó főszolgabíró nem járt eredménnyel, mert a szemorvost nem találták otthonában, állítólag a Bánátban gyógyított, de meghagyta a kecskeméti városbírónak, hogy állandóan figyeltesse a szemorvos házát. Csak 1795 pünkösdjén sikerült a városbírónak Panity Györgyöt megtalálni, azonnal elvétette diplomáját, bár a 28 forintot a szemorvos dühösen az asztalra vágta. Panity György még másnap fellebbezett a vármegyénél, amelyben először kiemelte, hogy törvényellenes oklevelének elkobzása. Továbbá leírta, hogy a három beteg szembetegsége annál nagyobb volt, mint feltételezte, erre figyelmeztette őket. Viszont, hogy munkája ne legyen fizetetten, ezért ragaszkodott a megalkudott összeg megtartásához. Méltatlannak tartja az eljárást, hiszen 30 év alatt legalább 500 embernek adta vissza látását, legalább is ezekről van bizonyítványa. Ugyancsak megemlítette, hogy a békési főorvos ellenségesen fogadta, hiszen tudott arról, hogy egykor Rigler doktort Tolna megyében 17 hétig tömlőében tartották. Most ínségbe taszítják őt és családját, így kénytelen lesz szőlőföldjeit eladni, nehogy éhen haljanak. 60
