Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)

Kapronczay Károly: Pest-Pilis-Solt vármegye egészségügye a 18. században - Járványok a 18. századi Magyarországon

a pestist, Komáromban 2000, a 12 ezer lakosú Selmecbányán 3000 halott volt. Szinte kipusztult Arad városa, a járvány már-már megfékezhetetlennek látszott."’

A király 1710-ben a hercegprímás vezetésével egészségügyi bizottságot nevezett ki, feladata a fennálló birodalmi járványintézkedések figyelembevételével a pestis terjedésének megakadályozása és felszámolása volt. Ennek érdekében intézkedési jogot kaptak a környéken működő katonai egységek igénybevételére. A rendelkezések alapja az 1551-ben kiadott birodalmi rendelet volt, amit Johann Salzmann (Salius János volt brassói orvos, 1520-tól Habsburg Ferdinánd udvari orvosa) fogalmazott meg. Különben ez a rendelet volt az első járványrendelet Közép-Európában, amelynek előzményét 1521-ben I. Ferdinánd - akkor még Ausztria főhercege - felszólítására Johann Salzmann (Salius) dolgozott ki és Steyer tartományba vezettek be." Ein nützliche Ordnung wider die Pest címet viselő rendelet bevezetőjében olvasható, hogy „több értékes orvosi kézirat” összevonásával született meg. Salzmann szerint a pestis a levegő egyfajta romlottságából származik, ami az ember számára mérgező, ezért a levegőt meg kell tisztítani. Továbbá a város minden szabad és zárt területéről el kell távolítani a szennyet, a romlandó hulladékokat, az utcai árkok poshadó vizét el kell vezetni, az álló vizekbe meszet önteni és homokkal befedni. A mészárszékeket, vágóhidakat folyó fölé kell építeni, minden nap alaposan fel kell mosni, meszes vízzé! fellocsolni. A sertéseket a várostól távol kell tartani, minden szennyet és bűzős hulladékot el kell távolítani. A városon kívül kell kijelölni a szemétlerakót, rendszeresen mésszel kell leönteni, a teme- tetlen dögöket is kijelölt helyeken kell elásni.1" * 11 12

________________PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE EGÉSZSÉGÜGYE A IS. SZÁZA DB AS_______________

111 Podhraczky József: A múlt század elején Pozsony városában dühöngött pestisről. Tud. Gyűjt 1827, 11, 8, 61-69. : Ipoltáli István: Történeti töredékek a hazánkban uralkodott döghalálról. Társalkodó, 1836. 5. 13, 51—52., 15, 59-60., 20, 77-79. : Kátai Gábor: Fekete halál (pestis) Karcagon 1739-ben. Gyógyászat, 1873. 39, 619-622. 40. 635-637. 41,650-653.: Krizko Pál: Pestis és éhhalál Körmöcbá- nyán - 1710. Századok, 1879. 13,5, 435- 440 : Wertner Mór: A dögvész útjai. Pozsonyvid. L. 1879. 7, 1-2. : Molnár István: A guga vagyis mirigy-halál Debreczenben és Kis-Kun-Halason. Allamorvos, 1885. (17), 6, 57-59.: Némethy Lajos: A múlt századbeli pestis Pesten. Religio, 1888. 47. II. félév, 29, 225-228. 30, 233-236. : Számek György: A pestis pusztítása Délmagyarországon 1738-1740-ig. Tört. Rég. Ért. 1891. 7, 1, 1-12.: Petz Aladár: Adatok a magyarországi pestis történetéhez. Orv. Hetil. 1897. 41, 15, 186.: Emyey József: A pestisjárvány hazánkban. Gyógysz. Ért. 1898. 44, 723-729.: Filep Gyula: Az 1755—56-diki erdélyi pestis története. Orv. Hetil. 1900. 44, 17, 18, 19,20,221. szám. : Magyary- Kossa Gyula: A pestisorvos. Magyar orvosi emlékek. I. köt. Bp. 1929. 119-137. p. : Magyary-Kossa Gyula: A magyarországi pestisjárványok történetéhez. Népegészségügy, 1925. 6,11-12,353-354.

11 Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza III. köt. Bp. 1968. 800. p.

12 Kapronczay Károly: Gesudheitliche Verterteidigungsmassnahme: die Quarantäne. Orvostörténeti Közlemények, 198-199 (2007). 43- 60. 1. : Balázs Péter: Generale Normativum in Re Sanitatis 1770: Grundverordnung unsere geregelten Gesundheitswesens 1770. Piliscsaba- Budapest, MATI, 2004. 301 1. : Birtalan Győző: Középkori járványelméletek és az első Magyar- országra vonatkozó járványrendelet. In.: Katonaorvosi Szemle. VII. évf. (1955) 8. sz. 856-888.1. : Magyary-Kossa Gyula: Magyar Orvosi Emlékek. II. köt. Bp. MOK. 1929. In: Adatok az 1738— 1743. évi pestis történetéhez. 148-158. 1. : Fekete Lajos: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid története. Debrecen. 1874. : Schulétheisz Emil - Tardy Lajos: A magyarországi járványok történetéből. Történelem, 1964. 3. sz. S. 111-156. 1.

15