Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Dóka Klára: Pest-Pilis-Solt megye népességi és nemzetiségi viszonyai (1701-1840)
DÓKA KLÁRA PEST-PILIS-SOLT MEGYE NÉPESSÉGI ÉS NEMZETISÉGI VISZONYAI (1701-1840) Bevezetés Az ország középső részén elhelyezkedő Pest-Pilis-Solt megye a történelem folyamán mindig fontos szerepet játszott a magyar történelemben. Bár a török hódoltság idején a perifériára került, 1686 után újra visszanyerte jelentőségét, amit az is elősegített, hogy a politikai élet központja Pozsonyból fokozatosan Pest-Budára került át. A két város politikai súlya jelentős gazdasági fejlődéssel párosult, a lakosság száma növekedett, és a megye területe mint a közelebbi, majd a távolabbi környék egyre nagyobb szerepet kapott a városiak igényeinek kielégítésében. A vizsgált terület neve a középkorban itt lévő ősi vármegyéktől származik, amelyek közül Pilisnek és Soltnak egy-egy járás őrizte meg a nyomát. A megye történetével szinte egy könyvtárnyi irodalom foglalkozik, amelyek természetesen érintenek demográfiai kérdéseket is. Az ilyen jellegű kutatás az 1950-es évek második felétől vett új lendületet. Kosáry Domokos: Pest megye a kuruc korban1 című tanulmányában pontos adatokat közöl az 1701-1715 közti évekből, és ugyané kötetből említhetjük Petróci Sándor sokat idézett (és bírált) munkáját, amely a népességi és nemzetiségi viszonyokat 1711 és 1760 között mutatja be.1 2 Szép eredményeket értek el a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai is, akiknek munkái közöl - a teljesség igénye nélkül - az alábbiakat emelhetjük ki:- Faragó Tamás: Paraszti háztartás és munkaszervezet-típusok Magyarországon a 18. század közepén. Pilis-Buda környéki birtokos paraszti háztartások 1745-1770 között. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1985. Történeti Statisztikai Füzetek 7.- Csocsán Jenő: Három Pest megyei falu népesedése a XVIII. század második felében. In: Történeti Statisztikai Közlemények 3. évf. (1959). 1-2. sz. 58-107. p.- Őri Péter: Pest megyei járások lélekösszeírásai. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1994. Történeti Demográfiai Füzetek 13.- Kiinger András: A népmozgalom főbb adatai községenként 1828-1900. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1972-1974.- Dövényi Zoltán: A migráció szerepe Budapest és környéke népességfejlődésében a XVIII. század végétől az első világháborúig. In: Történeti Demográfiai Évkönyv 2 (2001) 251-264. 1 Kosáry 1965. 9-94. p. 2 Petróczi 1965. 95-153. p. Szintén az ő munkája ebből a témából: Vác városa és a váci püspöki birtok népességi és nemzetiségi viszonyai az 1731-1869. évek között. In: Történeti Statisztikai Közlemények 1. évf. (1957). 1-2. sz. 99-116. p.
