Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források
KOCSIS GYULA bizonytalan: magyarnak, szlováknak és németnek is mondják. A mezővárosokban Aszódon és Vácott (Kisvácon) magyar , német és szlovák népesség is volt. A szlovák anyanyelvű falvak közül négy (Ácsa, Csővár, Kisújfalu és Tótgyörk) még a 17. század végén, 18. század elején benépesedett. Csővár népességének majdnem 100%-a evangélikus volt. Ácsán és Tótgyörkön 90% körüli az evangélikusok aránya. Kisújfalun az evangélikus többség mellett a katolikusok 42%-ot tettek ki. Két falu (Duka és Rátót) a 18. század harmadik és ötödik évtizedében keletkezett. A két későn települt falu lakossága majdnem 100%-ban katolikus volt. Az öt vegyes nyelvű település közül Vác népessége kontinuus. A 17. század utolsó évtizedében népesedett be Aszód, Bottyán, Püspökhatvan. Iklad a 18. század ötödik évtizedében keletkezett. Püspökhatvanban, Vácott és Bottyánban 81 - 100% között volt a katolikusok aránya. Evangélikus volt Aszódon a népesség 72%-a, Ikladon pedig a teljes falu. A négy magyar anyanyelvű település közül egy, Mácsa élte túl a hódoltságot, népessége kontinuus volt, de a többi is létezett már a 17. utolsó évtizedében. Püspökszilágy és Mácsa szinte 100%-ban katolikus volt, Kisnémedi 88%-ban. A reformátusok mellett kissebségben éltek a katolikusok Hartyánban (15%). (Ori P 2003:176.) Az 1771. évi rovásadó összeírás szerint a régió két mezővárosában (Aszód és Kisvác) 225 háztartás volt. Ezek úrbéres népességéből mintegy 78% a telkes jobbágyok, 20% a házas zsellérek aránya. Az özvegy háztartások aránya a 2%-ot alig haladja meg, önállóan összeírt házatlan zsellérek pedig nem voltak A mezővárosok telkes jobbágy háztartásainak 80%-ban csak egy családmag volt található, 17%- ban két házas férfit, azaz két családmagot írtak össze. Ennél bonyolultabb, három házas férfit magában foglaló háztartást csak négyet írtak össze ezeken a településeken. Az 1771. évi rovásadó összeírás szerint a térség falvaiban 954 háztartás volt. Ebből mintegy 67% a telkes jobbágy, 28% házas zsellér. A házatlan zsellérek aránya 1%-ot, az önállóan összeírt özvegyek aránya mintegy 3% -ot tett ki. Az itteni telkes jobbágy háztartások 81%-ban csak egy családmag volt, mintegy 16%-ban két családmagot írtak össze. Ennél bonyolultabb háztartást összesen tizenkilencet (2,9%) rögzítettek a térségben. A régió többi falujához viszonyítva különösen magas volt a két- illetve három családos háztartások aránya Ácsán (22%) és Tótgyörkön (24%). (PML. CP II. 281. Váci járás.) Földművelés aj Határhasználat: Szántók A régió tizenöt településéből kettőnek a határában három nyomásos rend szerint művelték a földeket. (Mindkettőt az első osztályba sorolták.) A három nyomású határokban a szántók számát nem tudjuk. A telekhez tartozó vetésterületben nagy különbségek figyelhetők meg. Püspökhatvan határában már korábban mér536
