Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források
PEST VÁRMEGYE PARASZTSÁGA ÉS GAZDÁLKODÁSA AZ 1770. (-1771) ... házas zsellérek aránya. A házatlan zsellérek aránya alig 1%-os, az önállóan összeírt özvegy háztartások aránya pedig a 3%-ot nem haladja meg. Az itteni telkes jobbágy háztartások 80%-ban csak egy családmag volt található, 17%-ban két házas férfit, azaz két családmagot írtak össze. Ennél bonyolultabb háztartás csak 3%-ot alkotott a mezővárosban. Az 1771. évi rovásadó összeírás szerint a falvakban 1991 háztartás volt. Ebből mintegy 70% a telkesek, 25% a házas zsellérek aránya. A házatlan zsellérek aránya 1%-ot, az önállóan összeírt özvegyek aránya mintegy 3% -ot tett ki. Az itteni telkes jobbágy háztartások 80%-ban csak egy családmag volt található, mintegy 17%-ban két családmagot írtak össze. Ennél bonyolultabb háztartás összesen harminchét volt a térségben. A térség többi falujához viszonyítva különösen magas volt a két- illetve három családos háztartások aránya Valkón (27%) és Bagón (23%), a szlovák falvak közül Csömörön (22%) és Isaszegen (22%). (PML. CE 281. Váci járás) Földművelés aj Határhasználat: Szántók A régió huszonegy falujából nyolcnak a határában háromnyomásos rend szerint művelték a földeket. Ezek a falvak Pest szomszédságában, két összefüggő tömbben helyezkedtek el: az egyik tömböt Veresegyház, Csornád, Mogyoród, Fót, a másikat Kistarcsa, Cinkota, Keresztár és Csaba képezte. Részben a váci püspökség, részben pedig gróf Fekete György uradalmaihoz tartoztak. A háromnyomású határokban a szántók nem voltak elaprózódva, nyomásonként 4-8 darabból álltak. A telekhez tartozó vetésterületben nagy különbségek figyelhetők meg. Öt faluban 42- 45 pm, a jobbágytelek nagysága, Csornádon sokkal kisebb (30 pm), Cinkotán (60 pm), Rákoskeresztúron (72 pm) pedig sokkal nagyobb. Sajátos volt a három nyomás Veresegyházán. Két nyomásba, „vetőbe” őszit vetettek, ezeket váltakozva hagyták ugaron, a harmadik vetőt minden évben szántották, egyik évben őszit, a másikban tavaszit vetettek bele. Két falu - az Esterházy uradalomhoz tartozó Valkó és Vácszentlászló - határa „egyenetlen” volt, így a földek (holdak) számáról és a vetőkről nem tudtak nyilatkozni. Mindössze annyit jegyeztek meg, hogy a „házhely után való földekbe” Valkón 16,5 pm, Vácszentlászlón 27 pozsonyi kila őszi és tavaszi vetést tehettek.25 Előadásuk alapján nem tudjuk eldönteni, hogy nyomásos rendben, esetleg minden évben szántva, vagy éppen parlagolva használták szántóikat. Hasonló bizonytalanság létezik Kisszentmiklós határhasználatával kapcsolatban is. Itt mindössze annyit mondtak el az elöljárók, hogy 4 dűlőben vannak a földjeik, dűlőnként 5-6 darabban, de a tavasziak vetésére nincsenek külön földek. Ezeket az őszi alá használt földek termékenyebb, java részébe akkor vetették, ami25 Egy kila egyenlő egy pozsonyi mérővel, egyenlő 800 négyszögöllel. Bogdán 1. 1990:352. Az adat a Jászkun kerületből származik. 513
