Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)

Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források

KOCSIS GYULA

nálat módja, sem egyéb szempontból nem lehet különbségeket felfedezni a települések között. (PML. CE II. 281. Pilisi járás)

A telkes jobbágyok földjei 7-20 darabban voltak. Telkin ( 7 db), Zsámbékon (10 db), Tinnyén (11 db) Tökön (12 db) kevéssé volt elaprózva a szántó föld. Ennél magasabb volt a parcelllák száma Jenőn (15 db), Bián és Pátyon (17-17 db), Torbágyon (18 db), és Perbálon (20 db). Ebben a vonatkozásban sem fedezhető fel összefüggés sem a határhasználati renddel, sem a falvak etnicitásával, sem pedig a birtokossal.

Torma Ferenc biai lakos 1844-ben tett tanúvallomásából megismerhetjük a jobbágytelek tartozékaként művelt szántókon végzett munkákat is. Torma 1795-től néhány évig pátyi gazdáknál szolgált. Innen tudta, hogy ezen gazdák „úrbéri dézsmás földjeikben, rétféle szabad földjeikben és jobbágy nélküli, de egy részben a gazdáknak kiadott hetedes földjeikben mennyit szántottak, vetettek” Tanúvallomásában elsőként Muzsik Gergelynél, az apátság egész telkes jobbágyánál végzett munkájáról a következőképpen szólt:

Első évben őszi vetésre voltak a következő földek:

1. ) Erdő aljai dűlőben ötödfél nap, jó négy marhával kellett szántani, belé

ment mag 9 pesti mérő búza, kilencedet és tizedet adott belőle,

2. ) Közép dűlőben 3 nap, 6 pesti mérő búza, kilencedet és tizedet adott

belőle,

3. ) Száraztai dűlőben 3 nap, 6 pesti mérő búza, kilencedet és tizedet

adott belőle,

4. ) Malom dűlőben harmadfél nap 5 pm búza, kilencedet és tizedet adott

belőle,

5. ) Hegyi dűlőben 2 nap, 4 pm búza, kilencedet és tizedet adott belőle,

6. ) Jenei úti dűlőben 3 nap, 6 pm, heted dézsmát adott, mert a gazdát

nem kapható sessiókból volt ez a föld.

Második évi őszi vetőre volt:

1. ) Laposi szabad földben 3 napi szántás - mindenütt hozzá értve, hogy

jó négy marhával, mint akkor Pátyon voltak - 6 pm búza. Ebből

semmi dézsmát nem adtak, mert rét föld, s így szabad volt.

2. ) Alsó sori szabad földbe 8 nap, 16 pm, rét föld, dézsmát nem adtak,

3. ) Láposi dűlőben 3 nap, 6 pm, heted dézsmát adtak.

Harmadik évi őszi vetőre volt:

1. ) Hosszú dűlőben 5 nap, 10 pm, kilencedet és tizedet adott belőle,

2. ) Faluvégi dűlőben 4 nap, 8 pm, kilencedet és tizedet adott belőle,

3. ) Zsámbéki útnál 3 nap, 6 pm, kilencedet és tizedet adott belőle,

4. ) Kis forrásnál 2 nap, 4 pm, heted dézsmát adott belőle.

Volt ezen kívül egy darab kender földje és egy darab káposztás földje a gazdának. (PML. IV 165.a. 43. doboz) A fenti felsorolásból egyértelművé válik, hogy egy nap alatt két pozsonyi mérő, azaz egy (1200 négyszögöles) hold földet tudtak felszántani.

Páty úrbéri peréből megtudjuk továbbá, hogy itt nem a jobbágyok bevallása alapján, hanem valóságos mérnöki kiméréssel határozták meg a jobbágyok illetőségét. Az úrbérrendezést követő évtizedekben azonban a telkek „a jobbágyok között történt osztályok és örökösödések, az uradalom határozatai ellenére elkövetett adások vevések által sok csekély részecskére oszlottak, némely jobbágy illetősége 30 - 40 396