Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)

Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között

pedig már meg is buktak. A tanügyigazgatás rendszerét teljesen felforgatták: a tanfelügyelőségeket és a tankerületi főigazgatóságokat megszüntették, és a művelődésügy irányítását a tanácsok kebelében működő művelődési osztályokra bízták. Ámde már június eleje volt, mire mindez lezajlott —, s a fejetlenséget jól mutatja, hogy Gaál Mózes, a megszüntetett tankerületi főigazgatóság vezetője június 3-án a Közoktatás- ügyi Népbiztosságnál az iránt érdeklődött, kinek is kellene átadnia hivatalát?155 (A kecskeméti tanfelügyelői kirendeltség is egészen június 3-ig működött.) Mindenesetre május—június folyamán a művelődési osztályok a megye községeiben, városaiban és járásaiban is megalakultak. A Pest megyei művelődési osztály élére egy cipészmester, a pestújhelyi szociáldemokrata pártszervezet titkára, Porczió István került, aki a direktóriumnak is tagja volt. A művelődési osztály megbízóttainak, mint a vonatkozó rendelet leszögezte, „irányítaniuk, vezetniük és mindenekelőtt agitálniuk kell”. Legfőbb feladatuknak az iskolák államosítását tekintették, ami a tavaszi hónapok során sok helyen meg is valósult. De korántsem mindenütt, mivel néhol az államosítással szemben ellenállás mutatkozott.156 Ugyanakkor mindenfajta tandíj és iskolai adó megszűnt, az egyházak birtokait, az iskolai alapvagyonokat államosították, s ily módon a tanítók is csak az államtól várhatták megélhetésük biztosítását.157 Mindezzel együtt jártak az egyházellenes támadások. Különösen a hittanoktatás ellen léptek fel. Ahol tehették, ezt a tantárgyat meg is szüntették. Abony iskoláiban például a „társadalomerkölcs” nevezetű tantárgyat oktatták hittan helyett, míg a ceglédi gimnáziumban szociológiát kellett a gyerekeknek tanulniuk. Ráadásul propagandisták járták a falvakat, és ateizmusról, szabad szerelemről, közös konyháról és hasonlókról beszéltek. Mindez természetesen kiváltotta a nép haragját. Elképzelések születtek a tanterv megváltoztatásáról is. Elsősorban a gazdasági, műszaki alapismeretek tanítását és a marxizmus, a munkásmozgalom történetének megismertetését szorgalmazták a megyei tanács ülésein. Terveket szőttek a nyolc évfolyamos oktatás bevezetéséről, mezőgazdasági szakmunkás iskolák felállításáról, a rossz állapotú iskolaépületek felújításáról, a felnőttoktatás megszervezéséről. Tervekben nem volt hiány, ám azok nagy része megvalósíthatatlan volt. Több helyen viszont (így pl. Vácon és Gödöllőn) kommunista tanárok ifjúmunkások részére tartottak előadásokat, másutt pedig (Gödöllőn, Isaszegen, Aszódon és Cegléden) analfabéta tanfolyamok indultak.158

A tanítók és tanárok közül többen a forradalom ügye mellé álltak. Braun Soma ceglédi gimnáziumi tanár például diákjai számára szemináriumokat tartott a kommunista kiáltványról, és 70 tanulóját beléptette a Magyarországi Szocialista Diákok Or155 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., 1917-1923, 1. doboz 21/1919. sz.

156 VÍGH 1979, 143-156.

157 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 171. doboz. A rákospalotai munkástanács művelődési osztályának kérelme a Közoktatásügyi Népbiztossághoz a 7725/1919. sz. alatt. Mint a rákospalotaiak írják, azok a jövedelmek, amelyekből korábban a tanítókat fizették, most nem folynak be, márpedig a „tanácskormány nem tűrheti, hogy a tanítóság ily alamizsna díjért dolgozzon akkor, amikor a többi proletár munkadíja illően van megállapitva.”

158 VÍGH 1979, 146-153.

237