Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)

Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között tanítók az 1912-es véderőtörvény értelmében egy évig önkéntesként teljesítettek tény­leges, tizenegy évig pedig tartalékosi szolgálatot. Katonáskodásuk alatt szabadságon levőnek tekintették őket, s illetményük 800 koronán felüli részére tarthattak igényt. A 800 koronát a behívott tanítót helyettesítő pedagógus díjazására fordították, miként a korábban általa élvezett államsegély összegét is.137 Helyettest azonban mégsem tudtak mindenütt találni az iskolafenntartók, így megesett, hogy hosszabb-rövidebb ideig egy-egy tanintézményben az oktatás szünetelt.138 A háború utolsó két évében pedig a tanítóhiány már az oktatás menetét súlyosan akadályozta.139 A nem katonáskodó taní­tók, kollegáik helyettesítése mellett a helyi közigazgatásban is dolgozni köteleztettek, amennyiben legalábbis munkájukra ott szükség volt. A minisztérium ezért megtiltotta számukra, hogy a nyári szünidőben állomáshelyüket elhagyják.140 A háború vége felé pedig a gabonaátvevő bizottságok munkálataiból is kivették részüket a pedagógu­sok.141 Ugyanakkor pedig kezdtek visszatérni a leszerelt, nem egy esetben megrok­kant tanítók is. A minisztérium 1918 júniusában felhívta az iskolafenntartókat és a he­lyi hatóságokat, hogy igyekezzenek alkalmazásba venni a rokkant tanítókat, még ha tanításra alkalmatlanok is.142 Ez a rendelkezés újabb bajok forrása volt, mivel a meg­szállt területekről menekült és a frontról visszatért tanítókat elhelyezni nem volt lehet­séges.143 Arról nem maradt fenn kimutatás, hány Pest megyei tanító halt hősi halált a frontokon. Számuk valószínűleg megközelíti, talán meg is haladja a százat.144 S milyenek voltak a gyerekek, akikkel a tanítóknak foglalkozniuk kellett? Nos, a jelek szerint az iskolákban a tanulókat kellőképpen fegyelmezték, ám a tanintézmé­nyek falain kívül már súlyosbodtak a bajok. 1910 októberében a tanfelügyelő ag­137 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 83. doboz. A miniszter 145 388/1912. sz. rende­leté 1912 novemberében, 99 091/1913. sz. rendelete 1913. június 6-án, 149 893. sz. rendelete 1913. szeptem­ber 18-án, továbbá a közig. biz. 6062/1913. sz. határozata. 138 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 113. doboz. 24/1915. sz. A kecskeméti tanfel. ki­rendeltség-vezetőjelentése 1915. október hónapról. E hónap során tankerülete 10, döntően tanyasi iskolájá­ban nem tudták elkezdeni a tanévet tanító hiányában. 139 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 146. doboz. 23/1918. sz. A kecskeméti tanfel. ki- rendeltség vezetőjének jelentése 1917. október hónapról. 140 PML IV. 408-b PPSK Vm. alisp. közig, ir., 90. csomó. 25 795/1915. sz. Itt olvasható a belügyminiszter 61 055/1915/III-c. sz. rendelete a kérdésről., valamint PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskola­ügyek, 113. doboz. 23/1915. sz. A tanfel. jelentése 1915 májusáról. A vallás- és közoktatási miniszter 48 853. sz. alatt hozott e kérdésről rendeletet 1915. május 19-én. 141 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 143. doboz. 95 830/1918. sz. miniszteri utasítás, 1918. június 6. 142 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 1717. doboz. 86/1919. sz. A 83 688/1918/VII-b sz. miniszteri rendelet. 143 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 146. doboz. 23/1918. sz. A kecskeméti tanfel. ki­rendeltség-vezető jelentése 1918 novemberéről. „Az újabban kinevezett tanítók elhelyezése nagy gondot okoz, sőt lehetetlenné kezd válni” - olvashatjuk. 144 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 113. doboz. A kecskeméti tanfel. kirendeltség­vezető 1915. áprilisi jelentésében írja, hogy eddig az időpontig tankerületéből 124 tanító vonult be katonai szolgálatra, akik közül addig ketten estek el. A kiskunhalasi kirendeltség-vezető 1914 decemberében 75 had­ba vonult tanítót említ, akik közül megsebesült 15, hadifogságba esett 2. 233

Next

/
Oldalképek
Tartalom