Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Bánkúti Imre északabbra Tokajon, Debrecenben stb.) népes görög kolóniák alakultak ki (hazánkban csak a görögkeletiek telepedtek meg, mohamedánok nem.) A kereskedők közül kiemelkedett a macedóniai görög származású Karácsony Sándor (magyar nevén), akinek tevékenysége Kecskeméthez kapcsolódott, s aki nagy tételekben szállított abaposztót a kuruc hadseregnek, utolsó tételként 1709. szeptember 18. és 1710. február 15. között 4799 véget.319 Társulva a kuruc hadellátó apparátus magas rangú tisztségviselőjével, Lónyay Ferenc fegyveresítési és ruházati főhadbiztossal, bérbe vette az alföldi (köztük a kecskeméti) harmincadokat. Ez készpénzbevételhez juttatta a rézpénz bukása óta (különösen súlyos) pénzügyi válságban vergődő kuruc vezetést (a trencséni vereség után 1708 őszétől a francia pénzsegély is megszűnt). Karácsony Sándor persze pénzét minél nagyobb haszonnal akarta visszakapni, ebből származik a sok panasz a bérlő harmincadolási túlkapásai miatt. A kuruc állam számára még egy szempontból volt kifizetődő ez a kereskedelmi kapcsolat: a posztóért a szállító kereskedőknek nyersrézzel fizethetett, mert ez a balkáni és török rézipar számára fontos alapanyag volt. Még azt a kedvezményt is megadta, hogy az ország számára vásárolt posztó, illetve a nyersréz alá ingyen szekereket rendelt ki, ami persze elsősorban a régió számára jelentett terhet.320 1710 tavaszától a felkelés számára ez a kereskedelmi útvonal megszakadt. Katonailag azonban csak Pálffy Jánosnak sikerült a körzetet biztos ellenőrzése alá venni, amikor 1710 őszén Szolnok és Eger elfoglalásával az egész Duna-Tisza közét és a Tiszántúlt kivonta a konföderáció ellenőrzése alól. 9. A megye a hosszúra nyúlt háború utolsó éveiben (1709—1711) * Akciók a Dunántúl és Érsekújvár megsegítésére * Szolnok és Eger eleste (1710. október—november), a megye a császáriak kezén A trencséni vereség országos méretű sokkhatása, a felkelés területének összezsugorodása és gazdasági kimerülése, a teljes pénzügyi összeomlás — a francia pénzsegélyek elmaradása, a konföderált állam pénzverésének megszűnése —, a pestis elterjedése, a parasztság elnyomorodása a háború továbbfolytatását kilátástalanná tette. Rákóczi azonban másként értékelte a helyzetet. Bár a katonai sikerben már ő sem bízott, de abban igen, hogy az európai háborút lezáró béketárgyalásokon szövetségese 319 Rottenstein Antal egri postamester kimutatása 1710. március 5. BÁNKÚTI 1996, 754-755. Március 8-dikán újabb 6000 vég szállítását vállalta hrmincadbérlet-díj fejében. BÁNKÚTI 1996, 755-756.; A Törökországgal folytatott külkereskedelemre, melyben Pest-Pilis-Solt megyének is jelentős szerep és teher jutott: PETRI 1975; PETRI 1996; BÁNKÚTI 1975/2; BÁNKÚTI 1980; BÁNKÚTI 1991/1. Mindezek tartalmazzák a témára vonatkozó irodalmat is. 320 Csak példaként: Jászberény, 1709. február 20. Bercsényi assignátiójára 30 kocsit kellett kiállítaniok „Szuli- mán Basa Töröknek reze alá ország számára való abáért. Kik is Kecskemétrűl Egerig fogják vinni.” BÁNKÚTI 1996,607-608. 76
