Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Bánkúti Imre megérteni. Amidőn Csongrádnál nagy bajoskodással a Tiszán általköltöztem volna,291 292 293 onnand egy marsban Kecskemét [mellett] lévő Szent Lőrinci Pusztára" szállottam, és minthogy az terhek alól marháink többire már mind elállottak volt, azon pusztáról mint Berthóti uramnak, s mind az Kecskeméti Bíráknak írtam, hogy ha bé nem mehetek nyugtatni az bagagiát, Kőrösig bár csak 20 pár vontatót az munitió eleiben adgyanak, másnap tsaknem délig ott várakoztam, de egyiktől is semmi választ nem vettem. Meg kelletvén az pusztáról indulnom, feles marhák elhagyásával Kőrösre mentem, hova Barthóti uram is mustrára azon nap béérkezett, de őkegyelme ott nem mustrált, hanem mulctákat294 szedett s fejérpénzt kéregetett, az minthogy mind a három várost fejérpénzzel mulctálta; Kőrösről másnap az munitiót és bagagiát kiindítván, az hajdúság is utána kezdett masírolni, az mikor nekem ordert kőid adjutántyátul, hogy 4 compagnia hajdúságot kőlgyek által Kecskemétre, minthogy az katonaságnak avarra295 kelletik csapni az lovát. Kire az adjutántul izentem, miért eddig nem adta őkegyelme tudtomra, már az hajdúság marsiról, de én majd ... beszéllek őkegyelmé- vel. Odamenvén, őkegyeimének experiáltam, hogy Nagyságod engemet s Deák Ferenc uramat Méltóságos Fő Generális Bercsényi Uram orderéből úgy küldött vissza, hogy regementemet az quartéllyára vivén, készíttsem el az következendő nyári operatiora. Minthogy fizetéssét két hóra, s mondímak való posztóját is azalatt lehozták volt, kívántam, hogy bártsak exolváltathassam őket 3—4 napok alatt, bizony cum omni provisione296 6—7 compániát is küldök le, mivel ott semmi provisio nem lévén”. Csajági szerint közben egyébként a kecskemétiek sem tartottak a rácok támadásától, mivel csak „paraszt hírt” kaptak azok gyülekezéséről. „Bertóthi Uram reá álván arra, hogy kifizettetvén compániáimat, mingyárást kül- gyek le 4 compániákat, azzal osztán én Ceglédre általmentem, hírül hozván azalatt, hogy Szegedről 3 csajka rác a hajók után, kiken költöztünk, feljött Sass297 fele, azon okbul 2 tarackal s 200 hajdúval magam felkészülvén, Ceglédről előre az lovas compániát recognitióra küldöttem, ki is referállya, hogy Kürtiül298 visszatértek az csajkás németek és rácok, megértvén, hogy 2 zászlóallya hajdúság volt az vonókon299 kívül az hajókon kísérőben. Arra nézve Ceglédről felindultam tertia Aprilis Berény300 felé, s az úton ért postája Berthóti Uramnak, hogy Kecskemétet felverte az rác, maga őkegyelme nemhogy succursusra ment volna az Kőrösön levő 3 compániákkal, ha291 Ti. a Tiszántúlról, ahol Károlyi Sándorral részt vett a Maros menti rác sáncok és telepek elleni akcióban. 292 Ez a szó az eredetiben kimaradt. 293 Ma Nyárlőrinc, Bács-Kiskun m. 294 Azaz büntetéspénzt. Ennek oka nem derül ki a levélből, valószínűleg önkényes pénzszedési akció volt. 295 Vagyis a Kecskemétről elhozott lovasságnak. Katonának akkor csak a lovast nevezték. Avarra csapni: takarmányhiány miatt a fű kizöldülése előtt az elszáradt levélzet, az erdőalja nyújtott valamelyes táplálékot a lovaknak. 296 teljes ellátással 297 Tiszasas, ma Jász-Nagykun-Szolnok m. 298 Tiszakürt, ma Jász-Nagykun-Szolnok m. 299 hajóvontatók 300 Április 3-dikán, Jászberény. 70
