Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig budai rácok Gödöllőre törtek, ahol a megyei tisztek Csajági János ezredének assisten- tiájával éppen hajdúkat akartak állítani, s közülük néhányat rabul vittek Budára. Valamennyi környékbeli falu bíráját is megfenyegették. „Igaz dolog, ha csak öt, hat s több zászlóallya katonaság, avagy gyalogság helységről helységre nem fog járni ... nehezen készül meg az Duna mellyékiekre és Szigetségbeliekre repartiáltatott hajdúság.” Ezért inkább pénzt kellene követelni tőlük.260 A kuruc hadsereg azonban nemcsak fegyveres katonai szolgálatra vette igénybe a felnőtt férfilakosságot, hanem sok más közvetve vagy közvetlenül katonai célra: sáncásás, erődítési munkák, szállítási tevékenység stb. Az otthonmaradt asszonyok pedig kénytelenek voltak „barom módgyára... az száraz malmokat vonni”, vagy tízezrével sütni a kenyeret,261 mert a sáncásás, erődítési munkák, a hadak mellé, vagy szállításra kirendelt szekerek kísérése, a vonómarhák gondozása férfiembert kívánt. És az ilyen munkáknak vége-hossza nem volt, bármelyik katonai parancsnok, hadbiztos bármikor követelhette, kényszeríthette emberek, vonóállatok kiállítását neki tetsző számban. 1704. május 3-dikán Darvas Ferenc komisszárius 1000 embert rendelt a megyéből az ordasi sáncok ásására (szerszámokkal, élelemmel). Csiszár István szolnoki kapitány szekereket követel, hogy fenyőszálakat szállítsanak a Dunához, s csak akkor engedi haza őket, ha a Makóról és Hódmezővásárhelyről várt 120 szekér megérkezik. Majd a solti sánchoz is 800 gyalogmunkást kellett a megyének küldeni.262 Balanyi Béla, aki végigjárta ezeket a helyeket, a következőt íija a munkák nagyságáról: „Ha az ember végigjárja azokat az ároknyomokat és széles, mély árkokat, melyek Ordas, Dunapataj, Solt körül láthatók, és azt a mély árkot, mely a Szelidi-tótól indul ki, egész Géderlakig lehúzódik, és Zádomál éri el a Dunát, akkor elcsodálkozik, hogy milyen óriási földmunkát végeztek a három város és Pest megyei falvak hadimunkásai.”263 1705-ben megismétlődik mindez, amikor Bottyán János Kömlődnél sáncot épít, majd amikor év végén átkelt és elfoglalta Dunántúlt, innen biztosított utánpótlást. A vármegye 1705. december 12-dikén Nagykőrösön tartott közgyűlést, s ezen többek között arról is tárgyaltak, hogy a sóból hiány van, a megyének mégis 100 szekér sót kell Szolnokról Miskolcra, 107 szekérrel pedig Szolnokról Földvárra szállítania. 700 embert kell küldeni Földvár erődítési munkáihoz.264 A távolsági fuvarozás volt talán a legtöbb kárt okozó tevékenység (a vonóállatok jelentős részének elvesztése miatt), de a kecskemétiek, amikor a várat ostromló Károlyi csapatai részére Aradig végeztek fuvarozást, legalább dicséretben részesültek.265 260 BÁNKÚTI 1996, 623. 261 Pest-Pilis-Solt megye „megmaradót kevés nemessége” Rákóczinak, 1707. április 16. KOSÁRY 1965, 57.; BALANYI 1979, 92. 262 HORNYIK 1866, IV. 133-134. 263 BALANYI 1979, 92. 264 BOROSY 1987,81. 265 Arad, 1707. július 19. BÁNKÚTI 1994,112-113. 63
