Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)

Bánkúti Imre vánnának, avagy engedelmeskedni nem akarnának, tudva lehet, meg vagyon hagyva nevezett kapitány Sőtér Tamás uramnak, minden személyválogatás nélkül, még gyer­mekeit is fegyverre hányatassa, a várost egészlen tűzzel emésztéssé meg. Egyébaránt lévén máris az ellenség előtt edgynehány ezer ember, azoknak is meg vagyon paran­csolva, valakit helyben találnak, azonnal eöllyék s praedállyák, nevezet szerint penig azon város lakossát, kikhez legnagyobb suspitió vagyon.”205 Ezentúl a kíméletlen fenyegetés hatására a város nem merte (a másik kettő sem) megismételni előző évi magatartását, Károlyi is védelmet ígért a kiköltöző kecskeméti és körösi lakosok otthonhagyott javai részére. A védlevélből kiderül, hogy mit voltak kénytelenek otthon hagyni a kimozdítottak: megtiltja a vitézeknek, hogy a lakosoknak „elhagyatott jószágát, bóttyában,206 és vermekben s asztagokban, felverni, földbül fel­ásni, csépelni, nyomtatni, vagy más egyéb módon elhagyott jószágokat dúlni, prédál- ni” ne meijék, mert halállal bűnhődnek.207 Ebből látszik, hogy az ellenségnek még az elhagyott városban is elég lehetősége maradt az élelmezésre és takarmányozásra. Rabutin azonban a Tiszán átkelve Szolnokra ment, az őrségtől elhagyott várat fel­gyújtotta, majd Eger alá vonult, de mivel az őrség elutasította felszólítását, hogy adja meg magát, Miskolc irányába fordult s Kassa ostromára ment. A három város azonban megindult, s ezzel kezdetét vette Kecskemét lakosságának is fél éven belüli háromszori menekülése, vagy inkább kálváriája. A város jegyzőkönyve megőrizte a bujdosások útvonalait. Az első: „Anno 1706. die 24. Augusti az Méltóságos Urak208 parancsolattyára kénszeríttetvén közönséges lakosinkkal helységünkből kibontakozni. — Die 31. Augusti. Erki Berekben209 az Tama mellett megszállván. — Die 7. Septembris. Dózsánál210 levő táboron. — Die 11. Septembris érkezvén Markaszhoz.211 — Die 15. Septembris a fügedi mezőben.212 Die 16. Septembris Gyöngyösön. — Die 17. Septembris Tasi Bereknél.213 — Die 30. Septembris az Tisza melléken bujdosott atyánkfiái Tasra érkezvén. — Die 6. Octobris a sági mezőben.214 — Anno die 8-a mensis Octobris azon bujdosásunkból visszatér­vén helységünkbe.215 205 BÁNKÚTI 1994,78. 206 A bolt jelentése ekkor: pince. 207 Szolnok, 1706. augusztus 26. Homyik J. IV. 1866, 394.; KOSÁRY 1965, 56.; Védlevelekben egyébként nem volt hiánya a kecskemétieknek. Globicz szegedi parancsnok 1706. október 4-dikén ad védlevelet Kecskemét­nek. HORNY1K 1866, IV. 394-395.; Csajági János Kecskemétnek: meg fogja védeni Globicz ellen, ezért rö­vid időre bemegy (csapataival) a városba. Gyöngyös, 1706. december 2. BÁNKÚTI 1994, 85-86. 208 Rákóczi, Bercsényi, Károlyi. 209 Erk, Heves és Külső-Szolnok, ma Heves m. 210 Jászdózsa, Jászság, ma Jász-Nagykun-Szolnok m. Ezekben a napokban Bercsényi táborozott itt. 211 Márkáz, Heves és Külső-Szolnok, ma Heves m. 212 Nagyfüged, Heves és Külső-Szolnok, ma Heves m. 213 Tass, Atkárhoz tartozó puszta Heves és Külső-Szolnok, ma Heves megyében. 214 Tápióság, Pest-Pilis-Solt, ma Pest m. 215 HORNYIK 1866, IV. 179.; Bercsényi 1706. szeptember 14-dikén a német sereg vélt útjába eső falvak elköl­tözését is megparancsolta, javaik felprédálásának kilátásba helyezésével, s csak október elején engedélyezte visszatérésüket. BÁNKÚTI 1996,337-339., 347. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom