Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Bánkúti Imre nokává nevezte ki, s meghagyta neki, hogy Földvárnál készítsen hidat s keljen át Károlyi megsegítésére. Károlyi azonban még a híd elkészülte előtt, 1705. március 31- dikén Balatonkilitinél vereséget szenvedett Heistertől, csapatai pedig ismét pánikszerűen vergődtek át Kalocsa—Paks—Dunapataj körzetében a Dunán.166 Az újabb kudarc után Rákóczi úgy döntött, hogy ismét maga fogja irányítani az átkelést. A szükséges híd helyét Kömlőd és Imsód között, az összeszűkülő Duna kanyarulatában jelölte ki, s március 26-dikán parancsot adott a hídfők védelme céljából sáncok építésére: Bottyán János keljen át a Dunán, és a jobb parton „az Dunán túl való föld népével... fog erigálni sáncot. Innen pedig Török András uramnak ... igen hamar és serényen kell erigáltatni...” Török András helyettes udvari kapitány széleskörű felhatalmazást kapott: „Minthogy az ország szolgálatja azt kívánja, hogy mind az említett sánczok, s mind az azok között csinálandó híd igen sietséggel elkészüljön: mind a három városokról s egész Pest vármegyéből, s még az Jászságbúi, Kúnságbúl, az földnépe megerőltetésével is annyi embereket hajtasson sereges katonákkal is, hogy minekelőtte az ellenségnek tudtára lenne, addig elkészüljön.” A szükséges karhatalmat Újvárosi Szűcs János ezereskapitány a három városi hadakkal fogja biztosítani.167 Az építési, szállítási munkák komoly megterhelést jelentettek a megye lakosságának, s mivel a kuruc hadvezetés fokozatosan több ezredet vezényelt a körzetbe a tervezett átkeléshez, ezek ellátása is nagy gondot okozott. A császáriak ellentámadása azonban kiszorította a Duna jobb partjára átkelt kuruc csapatokat: felmentették az Esterházy Dániel és Bottyán János által ostromolt Dunaföldvárt, majd megostromolták a Bottyán által épített sáncot (Bottyánvárát), azt elfoglalták, sőt az elkészült hídon is átkeltek s az imsódi sáncot is bevették. Bottyán is megsebesült, s így az átkelés terve ismét nem sikerült.168 Sőt félő volt, hogy Glöckelsperg tábornok átkel a Duna bal partjára, s elindul Erdélybe. De ekkor még visszatért Budára. Rákóczi június 20-dikán indul el Egerből, 23—24-dikén a dányi tónál van, 25- dikén Tápióságon, 27-dikétől július 3-dikáig Ocsán tartózkodik, innen keltezi a szé- csényi (eredetileg Rákos mezejére tervezett) országgyűlésre szóló meghívókat. Július 3-dikán Gyomron mondja el híres beszédét az elkedvetlenedett, demoralizált katonák előtt. Az átkelési terv kudarcára visszafordul, rövid ideig fontolgatja Pest ostromát, majd Rákoscsaba, Veresegyház, Vác érintésével megindul a Felvidékre. A Duna- Tisza köze védelmére, a rácok szemmel tartására Károlyi Sándort hagyta vissza.169 Rákóczi és Bercsényi ezután a Felvidék nyugati részén Herbeville tábornagy seregével néztek farkasszemet, de augusztus 11-dikén Pudmericnél csatát vesztettek, majd szeptemberben a szécsényi országgyűlésen vettek részt, s a Duna-Tisza közi helyzetnek kevesebb figyelmet szenteltek. 166 MARKÓ 1935,211-221.; BALANYI 1979, 100-116. 167 THALY IX/1883, 175-177. 168 MARKÓ 1933,203-217. 169 ESZE 1954, 167. sköv. 46
