Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)

Bánkúti Imre nokává nevezte ki, s meghagyta neki, hogy Földvárnál készítsen hidat s keljen át Ká­rolyi megsegítésére. Károlyi azonban még a híd elkészülte előtt, 1705. március 31- dikén Balatonkilitinél vereséget szenvedett Heistertől, csapatai pedig ismét pániksze­rűen vergődtek át Kalocsa—Paks—Dunapataj körzetében a Dunán.166 Az újabb kudarc után Rákóczi úgy döntött, hogy ismét maga fogja irányítani az átkelést. A szükséges híd helyét Kömlőd és Imsód között, az összeszűkülő Duna ka­nyarulatában jelölte ki, s március 26-dikán parancsot adott a hídfők védelme céljából sáncok építésére: Bottyán János keljen át a Dunán, és a jobb parton „az Dunán túl va­ló föld népével... fog erigálni sáncot. Innen pedig Török András uramnak ... igen hamar és serényen kell erigáltatni...” Török András helyettes udvari kapitány széles­körű felhatalmazást kapott: „Minthogy az ország szolgálatja azt kívánja, hogy mind az említett sánczok, s mind az azok között csinálandó híd igen sietséggel elkészüljön: mind a három városokról s egész Pest vármegyéből, s még az Jászságbúi, Kúnságbúl, az földnépe megerőltetésével is annyi embereket hajtasson sereges katonákkal is, hogy minekelőtte az ellenségnek tudtára lenne, addig elkészüljön.” A szükséges kar­hatalmat Újvárosi Szűcs János ezereskapitány a három városi hadakkal fogja biztosí­tani.167 Az építési, szállítási munkák komoly megterhelést jelentettek a megye lakos­ságának, s mivel a kuruc hadvezetés fokozatosan több ezredet vezényelt a körzetbe a tervezett átkeléshez, ezek ellátása is nagy gondot okozott. A császáriak ellentámadása azonban kiszorította a Duna jobb partjára átkelt kuruc csapatokat: felmentették az Esterházy Dániel és Bottyán János által ostromolt Dunaföldvárt, majd megostromolták a Bottyán által épített sáncot (Bottyánvárát), azt elfoglalták, sőt az elkészült hídon is átkeltek s az imsódi sáncot is bevették. Bottyán is megsebesült, s így az átkelés terve ismét nem sikerült.168 Sőt félő volt, hogy Glöckelsperg tábornok átkel a Duna bal partjára, s elindul Erdélybe. De ekkor még visszatért Budára. Rákóczi június 20-dikán indul el Egerből, 23—24-dikén a dányi tónál van, 25- dikén Tápióságon, 27-dikétől július 3-dikáig Ocsán tartózkodik, innen keltezi a szé- csényi (eredetileg Rákos mezejére tervezett) országgyűlésre szóló meghívókat. Július 3-dikán Gyomron mondja el híres beszédét az elkedvetlenedett, demoralizált katonák előtt. Az átkelési terv kudarcára visszafordul, rövid ideig fontolgatja Pest ostromát, majd Rákoscsaba, Veresegyház, Vác érintésével megindul a Felvidékre. A Duna- Tisza köze védelmére, a rácok szemmel tartására Károlyi Sándort hagyta vissza.169 Rákóczi és Bercsényi ezután a Felvidék nyugati részén Herbeville tábornagy sere­gével néztek farkasszemet, de augusztus 11-dikén Pudmericnél csatát vesztettek, majd szeptemberben a szécsényi országgyűlésen vettek részt, s a Duna-Tisza közi helyzet­nek kevesebb figyelmet szenteltek. 166 MARKÓ 1935,211-221.; BALANYI 1979, 100-116. 167 THALY IX/1883, 175-177. 168 MARKÓ 1933,203-217. 169 ESZE 1954, 167. sköv. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom