Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)

Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig

II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703—1711)

1. Pest-Pilis-Solt megye a kurucok kezén * Kísérlet a rácok megnyerésére *

A felkelés megtorpanása a Dunánál

Az ország északkeleti részén, a Rákóczi és Bercsényi birtokok körzetében kibontakozó felkelés hírei hamar eljutottak a Duna-Tisza közére is. Ellentmondásos, gyakran képtelen híresztelések röppentek fel: Nagykállót 20 000 felkelő ostromolja; Pocsajnál (Bihar m.) „mind inkább svecusbul, lengyelbül és kozákbul” álló 17 000 főnyi had szállt táborba, „senkit nem bántanak, csak az tiszteket, s az hadat is pénzen, francia tallérokon s aranyokon fogadgyák.” De másféle, a valóságnak inkább megfelelő hírek is szárnyra keltek: zsákmányolásról, rablásokról, a nemesség és parasztság elleni fosztogatásról, sőt bántalmazásokról, gyilkosságokról, főleg akit németnek néztek. Prefektusokat, tiszteket öltek meg, úgyhogy Bajtay István, a mindvégig császárhű gróf Koháry István, megyei birtokos megbízottja sem érezte magát biztonságban Kecskeméten, s csakhamar Pestre menekült.92

A felkelés kritikus katonai helyzetben érte a monarchia vezetését. A reguláris egységeket szinte teljesen a spanyol örökösödési háború nyugati hadszíntereire vezényelték, az országban tehát katonai vákuum volt. A Pest-Pilis-Solt megye védelmét biztosító három erősségben (Buda-Pest, Szolnok, Szeged) csak kis létszámú őrség állomásozott. A budai dicasterium, a katonai hatóságok és a vármegye vezetése szinte naponként küldte utasításait a helységeknek: 200 embert küldeni háromheti élelemmel Szolnok erősítésére; nagyszámú szekeret lőszer szállítására Budáról Kassára; a porciópénz azonnal befizetését; élelem- és abrakszállítást Budára, Pestre, Szolnokra; szekerek küldését Aradra stb. 1703. július 27-dikén a megyei közgyűlés elrendelte 400 fegyveres kiállítását, szeptember 27-dikén pedig fegyverbe hívta a nemesi felkelést.93

A császári katonaság parancsnokai is, gyakran átnyúlva a megyei hatóságok feje felett, közvetlenül az egyes helységektől követeltek élelmet, abrakot, szénát, munkásokat, így pl. Johann Friedrich Globicz báró szegedi parancsnok 1703 augusztusában Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd és Izsák helységektől 2200 mérő gabonát, 1300 mérő abrakot és 50 szekér szénát rendelt Csongrádhoz szállítani az ott gyülekező rác katonaság részére.94 A megye sérelmezte az eljárást, és panasszal fordult a dicasteriumhoz, hogy

92 HORNYIK 1866, IV: 24.; Bajtay István Dúl Mihálynak Szécsénybe. Kecskemét, 1703. július 30. BÁNKÚTI 1996, 58-59.

93 HORNYIK 1866, IV. 33-40., 245-247.; BALANYI 1979, 73. s köv.; BOROSY 1987, 31-63.; BÁNKÚTI 1992, 1-9.; BÁNKÚTI 1994,4-16.; BÁNKÚTI 1996, 55-69.; ESZE 1980.

94 BALLA 1856; BALLA 1970; BALLA 1973, 186. s köv.

31