Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Bánkúti Imre „Budát, Pestet, Szolnokot, Szegedet ellátni a nép egyszerre nem képes.”95 A Bottyán János parancsnoksága alatt álló gróf Koháry István ezred lovasait Budán, gyalogosait Budafelhévízen helyezték el, ellátásuk természetesen a megye feladata volt.96 Globicz fegyelmezetlen rác milíciájával és kisszámú reguláris egységével a Tisza vonalán próbálta feltartóztatni a gyorsan közeledő felkelő csoportokat, de erőfeszítése nem járt sikerrel. 1703 szeptemberében és októberében a felkelők több hullámban jelentek meg a megye területén. Rákóczi évtizedekkel később így emlékezett vissza az eseményekre: „Amint elhagytam a szatmári tábort és még mielőtt a Tiszához érkeztem,97 egy futár jelentette, hogy Deák Ferenc ezredes a Hemád és Sajó partjain fekvő és örökös jogon birtokomhoz tartozó hajdúvárosok lakóinak segítségével rohammal elfoglalta a német helyőrségű Szolnokot,98 és megverte a rácok Kiba nevű híres kapitányát, aki 3000 emberrel jött Szolnok felmentésére. Ezzel a hadművelettel fölmentette a Duna és Tisza közti vidéket az említett rácok beütéseinek félelmétől.”99 Az újabb helytörténeti kutatások, bár még mindig nem véglegesen, pontosították az esemény lefolyását. Deák Ferenc csapataival Szolnokot megkerülve Szeged felé tartott s a csongrádi révnél csapott össze Kiba tábornokkal: „Az szegediek és az Tisza mellett lévő rác városokban lakos szabadkai rácok eljekben mentek, vannak mintegy hétszázan, de micsoda az, anni ezer ellen.”100 Ez a harc a szeptember 15-dike előtti napokban történhetett, mert egy Szegedről e napon kelt hír szerint a rác csapatok 90 halottat és 50 sebesültet vesztettek a kurucok 600 halottjával szemben.101 Közben a felkelők újabb hulláma közeledett, melynek katonái ugyancsak a Felső- Tisza körzetéből kerültek ki. 1703. szeptember 15-dikén Borbély Balázs és Ónodi (Szikszai) János Deák kapitányok Szentmártonkátán tartózkodtak, majd Jászberény felé távoztak.102 Hozzájuk csatlakozott Nógrád és Hont felkelőivel Füleki Szűcs János, s a kapitányok egyesült erővel elfoglalták Szolnok várát. Bajtay István immár Pestről, ahová menekült, szeptember 22-dikén írta Koháry Istvánnak: „...az elmúlt éccaka Szolnok várát 2000 kuruc megvette, az benne lévőket, mind magyart s németet, öszvevágott, nyert el 21 ágyút, puskaport s lövő szerszámot, 40 000 kősót...”103 95 HORNYIK 1866, IV. 240-242.; BOROSY 1987, 48. 96 BOROSY 1987,57-58. 97 Azaz az ostromolt Tokajhoz, 1703. október 9-16. közt. 98 Deák Ferenc nem vett részt Szolnok elfoglalásában. 99 II. Rákóczi F. 1978, 317.; HORNYIK 1866, IV. 33-34., 245.; SZALAY 1859, VI. 101.; Rákóczi azonban nem jól emlékezett: Szolnok elfoglalásával a rác veszély egyáltalán nem szűnt meg. 100 Bajtay István említett július 30-diki levele. BÁNKÚTI 1996, 59. 101 SZALAY 1859, VI. 98.; ESZE 1980, 627-628.; A vélemények megoszlanak arról, hogy melyik fél volt a győztes. A különböző létszámokat pedig az egész háború folyamán erős kritikával, sokszor fenntartással kell fogadni. Láttuk: Rákóczi 3000, Bajtay 700 rácot emlit. 102 HORVÁTH 1983,23-24. 103 Rákóczi megdicsérte az ezereskapitányokat, de egyúttal megparancsolta, hogy a templomból elvitt egyházi edényeket és a ferences barátok lovait adják vissza. Szatmári tábor, 1703. szeptember 9. Károlyi oklevéltár V. 1897, 32-33.; ESZE 1980; HORVÁTH 1991; BÁNKÚTI 1996,66.; KAPOSVÁRI 1971. 32
