Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)

Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között

gédtanfelügyelő, egy kezelőtiszt, három napidíjas hivatalsegéd, továbbá amolyan „félállásban” ténykedett a hivatalban még két polgári iskolai tanár, négy elemi iskolai igazgató, öt elemi iskolai tanító, illetve tanítónő, egy óvónő, valamint 2 altiszt. Az év áprilisában két új tanfelügyelővel és egy segédtanfelügyelővel gyarapodott a létszám.)157 A vallás- és közoktatási miniszter az 1927. évi XII. törvénycikk felhatalmazása alapján 1931. március 31-i hatállyal polgári iskolai főigazgatóságokat állított fel, amelyek a polgári iskolák fölött gyakoroltak felügyeletet. Két ilyen főigazgatóság jött létre: az egyik Budapesten, a másik Szegeden székelt. A budapestvidéki főigazgató dr. Gyulai Ágost tanárképző főiskolai igazgató lett.158

1935-ben újabb reform következett: az ez évben elfogadott VI. törvénycikk — a közigazgatás egyszerűsítése jegyében — a népiskolákat is a királyi tankerületi főigazgatóságok hatásköre alá helyezte. Eddig a tankerületi főigazgatók kizárólag a középfokú tanintézmények fölött gyakoroltak felügyeletet, mostantól fogva azonban az óvodák, elemi és továbbképző népiskolák, polgári iskolák, gyermekmenedékházak, szakiskolák, nevelőintézetek irányítását is ők végezték. Országosan nyolc tankerület jött létre (a budapesti, budapestvidéki, székesfehérvári, szombathelyi, pécsi, szegedi, debreceni és miskolci), melyeket népoktatási kerületekre osztottak. Ezek élén álltak a tanfelügyelők, akik most már csak a kisdedóvók, az elemi és továbbképző népiskolák és az általános irányú tanonciskolák ügyeiben járhattak el, mint első- vagy másodfokú hatóság. (Bizonyos kérdésekben ugyanis az iskolaszékek, gondnokságok elsőfokú hatóságként dönthettek.) A Pest megyében 1925 óta meglévő két tankerület mint népoktatási kerület működött tovább a tanfelügyelők irányításával, akik azonban immár a tankerületi főigazgatóságok alárendeltjei voltak. A középfokú és szakiskolák közvetlen felügyeletét, vagyis az iskolalátogatásokat tanulmányi felügyelők, a népiskolák és óvodák esetében pedig körzeti iskolafelügyelők végezték.159 A kecskeméti népoktatási kerületben 1935-ben 11, a Pest megyei kerületben 55 iskolafelügyelőt neveztek

157 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 276. doboz. 21/1926. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. Néhány év múlva különböző áthelyezések folytán csökkent a hivatali létszám, úgyhogy amikor a tanfelügyelők kiszállásra mentek, fennakadások történtek az ügymenetben. A tanfelügyelő ezért kérte a minisztert, hogy az áthelyezett tanfelügyelők pótlásáról gondoskodjon. 294. doboz 21/1927. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése.

158 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 340. doboz. 16/1930. sz. és 355. doboz, 16/1931. sz. A Pest megyei tanfel. jelentései, valamint MEZNERICS-TORDAI 1937, 290-291. A polgári iskolai királyi fő- igazgatóság a vallás- és közoktatási miniszternek alárendelt középfokú tanügyi hatóság volt. Megjegyzendő itt, hogy a tanítóképző intézetek feletti felügyelet a 37 126/1920. VKM-rendelet óta megoszlott a tanfelügyelő és a tanítóképző intézetek főigazgatója között. A 840-05-360/1929. VKM-rendelet pedig teljesen kivette a tanfelügyelők kezéből a tanítóképző intézetek feletti felügyeletet. MEZNERICS-TORDAI 1937,292-293.

159 MEZNERICS-TORDAI 1937, 290-293. Megjegyzendő itt, hogy a reform lényegében nem érintette a köz- igazgatási bizottságok hatáskörét. A királyi tanfelügyelő a továbbiakban is a közig. biz. tanügyi előadójaként szerepelt, s kötelessége volt a népoktatási albizottság, ill. a bizottság határozatairól a királyi főigazgatót értesíteni. PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 431. doboz. 16/1936. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése.

267