Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Zábori László ki.160 Az átszervezésekkel egyidejűleg néhány személyi változás is bekövetkezett a megyei tanügy legfőbb irányító posztjain. A budapestvidéki királyi tankerületi főigazgató, akinek hatásköre túlterjedt Pest megye határain, dr. Kemenes Illés volt 1933 óta (1943-ban leköszön, s Fodor Ferenc lesz az utóda.)161 Dr. Padányi Viktor Pest megyei tanfelügyelő megromlott egészségére hivatkozva nyugdíjaztatását kérte, s helyébe Ruszthy-Rusztek Károly lépett. Őt azonban már a következő évben felváltotta Dr. Barnabás István. A kecskeméti népoktatási kerület élére Gombkötő Antal került (dr. Hoffmann К. István helyébe, akit Debrecenbe helyeztek át).162 A Pest megyei tanfelügyelő melegen üdvözölte a bekövetkezett szervezeti változásokat, mint amelyek „az egységes nemzetnevelés” irányába mutatnak. Mint fogalmazott, „a különböző jellegű és szellemű oktatási intézeteket oly közel hozta az 1935. évi VI. törvénycikk, hogy szabad tere nyílt egy oly nemzedék felnevelésének, mely végeredményként kizárja majd azt, hogy magyarok és magyarok közérdekű kérdésekben ... oly gyakran és oly hevességgel szembehelyezkedjenek”.163 3. Iskolatípusok, oktatási fonnák Mármost ami az egyes iskolatípusokat, oktatási formákat illeti, a következőket mondhatjuk el. Lássuk először a legkisebbeket. A közigazgatási bizottság 1920 júniusában rendeletet alkotott nyári gyermekmenedékházak felállításáról azokon a településeken, amelyekben óvoda nem működik. (Ezekben az intézményekben őrizték volna a legkisebb gyermekeket a nyári mezőgazdasági munkák idején.) A hasonló kezdeményezések már a dualizmus korában sem voltak túl sikeresek; miképp most sem. Ekkoriban elég sok helyen működött már óvoda, ahol pedig nem, ott a felállított gyermekmene160 PMLIV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 411. doboz. 16/1935. sz. A kecskeméti tanfel. jelentése és 431. doboz 16/1936. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. A Pest megyei népoktatási kerületben működő 55 iskolafelügyelő kiszállási költségeire a minisztérium 10 150 pengőt biztositott az 1935/36-os tanévben. A tanév során így mindegyik népiskolát meglátogatott valamelyik iskolafelügyelő. Természetesen a tanfelügyelő is látogatott tanintézeteket. Meglehet, túl sokszor is tette ezt, mert 1943-ban a miniszter szabályozni kényszerült a tanfelügyelői kiszállások rendjét. Ugyanis a tanfelügyelők túl sokszor voltak távol hivataluktól. Ezért 1943. szeptember 1-jétől a tanfelügyelőknek hetenként legalább három napon át hivatalukban kellett tartózkodniuk, s hetenként két fogadónapot is kellett tartaniuk. Ugyanakkor négy év alatt a hatóságuk alá tartozó össze népoktatási intézetet végig kellett látogatniuk. (Ezt már az 1935. évi VI. törvénycikk előírta.) Ugyanakkor a miniszter felhívta a tanfelügyelőket, hogy fölöslegesen ne látogassanak iskolákat. Szükségesnek ítélte a miniszter azt is tud- tukra adni, hogy „a mai ideges hangulatban” udvariasak, „nyugalmat parancsolok” legyenek a hozzájuk forduló tanítókkal szemben. PML IV. 502-a PPSK Vm. Tanf. elnöki ir., 1. doboz. 19/1943. sz. 161 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 10. doboz. 13/1943. sz. 162 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 411. doboz. 16/1935. sz. A kecskeméti és a Pest megyei tanfelügyelők jelentései, valamint 431. doboz 16/1936. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. A megyei tanfelügyelőség 1936-ban az I. kerület, Attila utca 1-3. sz. alá, a Verbőczy reálgimnázium épületébe költözött. 163 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 431. doboz. 16/1936. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. 268
