Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Zábori László „A tilalom megszegése a tanerők fegyelmi vizsgálat alá vonását fogja eredményezni” — hangsúlyozza a miniszter.)116 Mindenesetre a többségében nem éppen jómódú tanítóság dicséretes szorgalommal és kötelességtudással végezte munkáját. A fegyelmi ügyek száma nem volt túl magas, mi több, a Pest megyei tanfelügyelő meglátása szerint „a legtöbb tanítónak iskolán kívül végzett tevékenysége is dicséretre méltó”.117 A tanítóktól szigorúan megkövetelték, hogy keresztény, nemzeti szellemben neveljék az ifjúságot, s különös gondot fordítsanak diákjaik magyar nyelvi tudásának fejlesztésére. Ezeknek a kívánalmaknak általában eleget is tettek.118 Ugyanakkor jelzések érkeztek a tankerület vezetőihez a főként a Budapest környéki településeken tapasztalható nyelvi romlásról. Egy aggódó „magyar anya” szerint a „gyárba járó szülők gyerekeiket a pesti jazz nyelven tanítják, a fiatalabb tanítógárda pedig nemhogy üldözné a magyar nyelv e szégyenteljes megcsúfolását, hanem ő is a pesti alvilág nyelvén beszél a gyerekekkel. (Például ilyeneket hallani a tanítók szájából: „Jöjjenek ide a srácok!” „Ugye nem ízlik a meló?” „Igazán vagány ez a ruha!” „Sok gubába került!”)119 Már a 20-as évek elején előtérbe került a testnevelés és a sport ügye is. 1921-ben a vármegye városaiban és nagyobb községeiben megalakultak a testnevelési bizottságok.120 121 A kecskeméti tanfelügyelő például elrendelte, hogy valamennyi iskolában tartsanak év végén „tornavizsgálatot”, és mindenütt szereljenek fel egyszerűbb tomaeszközöket (nyújtó, ug- rómérce, korlát stb.) Ekkoriban a korábbiaknál is hangsúlyosabban szóltak a megyei vezetők az erkölcsi és hazafias nevelés fontosságáról.122 Egy-egy új tanterv bevezetésekor továbbképzésen kellett a tanítóknak részt venniük, ami nem volt ugyan minden esetben kötelező, mégis a Pest megyei tanítóság nagy számban vett azokon részt.123 A 30-as évek második felében a tanítók részére tartott előadások témái jól 116 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 451. doboz. 16/1937. sz. A kecskeméti tanfel. jelentése. 117 Lásd erre vonatkozóan a tanfelügyelői jelentéseket a korszakból: PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek. A tanfelügyelői jelentések, valamint 395. doboz 16/1933. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. 118 Lásd erre nézve a tanfelügyelői jelentéseket, amelyek dicsérik a tanítók nemzeti és keresztény elkötelezettségét. 119 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ein. ir. 9. doboz. 70/1942. sz. 120 PML IV. 408-u PPSK PPSK vm. alisp. évn. jel., 2. doboz, 39 873/1924. sz. 121 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 451. doboz. 16/1937. sz. 122 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 431. doboz. 16/1937. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. 123 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 340. doboz. 22/1930. sz. A Pest megyei tanfelügyelőjelentése. A minisztérium 1929 őszén a tanítóság továbbképzése és az új népiskolai tanterv mielőbbi bevezetése céljából „pedagógiai szemináriumok” tartását rendelte el. A tanfelügyelő 20 körzetre osztotta be kerületét, s ezekben november-december folyamán egy-egy napos előadásokat tartott. A téma a magyar nyelv tanítása volt. A részvétel az előadásokon nem volt kötelező, a tanítók mégis szinte teljes számban megjelentek. Időnként nyaranta is tartottak továbbképzéseket különböző témákban. 1937 januárja és májusa között a tanfelügyelő 22 „pedagógiai szemináriumot” tartott, amelyeken több mint 700 tanító és óvónő vett részt. Mint a tanfelügyelő megállapítja, a résztvevők többsége költségtérítésben sem részesült, és csak „nemes hivatásuk iránti lelkesedés, a továbbképzés utáni vágy volt a hajtóerejük.” Erre lásd: 451. doboz, 16/1937. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. 260
