Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között mutatják a politikai és szellemi életben bekövetkezett változásokat: szó esik arról, „mit tehet és mit tegyen a magyar tanító a bolsevizmus ellen?”, beszélnek nekik a „nemzetkisebbségi” és „nemzetnevelési” problémákról, a testnevelés, valamint a gazdasági ismeretek tanításának fontosságáról.124 125 Miféle fegyelmi ügyek indultak tanítók ellen a Horthy-korszakban? Nos, mint 125 említettem, az ilyen jellegű eljárások száma meglehetősen alacsony maradt. Nézzünk azonban közülük néhányat. 1923 januárjában a Kunszentmiklósi járás főszolgabírója arról értesítette a közigazgatási bizottságot, hogy a fulöpszállási— kerekegyházi pusztán tanerő hiánya miatt egy jó ideje nincs tanítás. A tanító ugyanis Kerekegyházán lakik, s mióta a havazás elkezdődött, nem hajlandó az alig járható utakon a pusztai iskolához kimenni. A bizottság fegyelmi eljárást kezdeményezett a hanyag tanító ellen.126 1936 novemberében egy édesapa feljelentést tett Balogh Dezső pilisszántói állami elemi iskolai tanító ellen azzal a váddal, hogy fiacskáját véresre verte. A megindult vizsgálat kiderítette: a tanító egy pálcával tényleg alaposan elnáspángolta Petkó Lajos V. osztályos tanítványát, ámde a gyermek „állandóan rossz és társait is zavaró magaviseleté miatt” tette ezt. Előzőleg szóban többször figyelmeztette őt, ami semmit sem ért. Időközben az édesapa valamilyen okból visszavonta feljelentését, sőt a gyermek édesanyja azt állította, ő kérte meg a tanítót fia megfenyítésé- re. A Közigazgatási Bizottság Fegyelmi Választmánya a tanítót egyhangú szavazással minden vád alól fölmentette. Az indoklás szerint a pályája kezdetén álló tapasztalatlan tanítóból „a tanulónak állandóan rakoncátlan és tanulótársaira is ártalmas magatartása erősebb indulatot váltott ki”, ami önmagában nem lehet ok az elítélésére.127 Lieb Emil peszéradacsi községi iskolai tanító az igazolatlanul mulasztó gyermekek névsorát nem küldte meg az elöljáróság részére, így aztán osztálya fokozatosan elnéptelenedett. A tanfelügyelő a községi iskolaszék elnökét kérte fel, vizsgálja meg közelebbről az esetet. Ő azonban hónapokon keresztül még csak nem is válaszolt a tanfelügyelő hozzá intézett megkereséseire, így az ügy a közigazgatási bizottság elé került. A fegyelmi vizsgálat során szigorú elmarasztalásban részesült úgy a tanító, mint az iskolaszéki elnök.128 Vitéz Makláry Ede alsónémedi—gyálpusztai állami iskolai tanító ellen 1940 tavaszán az a vád merült fel, hogy „keveri az ügyeket az iskolában és azon kívül”, továbbá állandóan kártyázik, adósságokat csinál, mindenkitől kölcsön 124 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 451. doboz. 16/1937. sz. A Pest megyei és a kecskeméti tanfel. jelentése. Mint a kecskeméti tanfelügyelő megállapítja, 1200 tanító jelent meg az általa tartott öt előadáson, amelyeken gyerekek népénekeket énekeltek, „ezzel is példát adtunk a hallgató értelmiségnek és a tanítóságnak arra, hogy a népi szép egyszerű énekek tanítása is maga az élő, cselekvő irredentizmus”. Az 1938-ban tartott tanfolyamokon a közegészségügyi és művészeti tárgyak oktatásáról esett szó. 469. doboz 16/1938. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. 125 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 10. doboz. 13/1943. sz. A tanfelügyelő jelentése a tankerületi főigazgató számára. A tanfelügyelő itt azt írja, hogy igen kevés a tanítók elleni fegyelmi ügy. Akkoriban csak négy volt folyamatban. 126 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 204. doboz. 1509/1923. sz. 127 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 451. doboz. 172/1937. sz. 128 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 451. doboz. 61/1937. sz. 261
