Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között amelynek értelmében a tanítói állásokra jelentkezők közül előnyben kellett részesíteni a menekült, illetve korábban létszámleépítés miatt elbocsátott tanerőket.107 A tanítók létszáma a 20-as évek folyamán egyébként folyamatosan nőtt: 1926-ban elérte a 2858-at (ebből 2151 a budapestvidéki, 707 a kecskeméti tankerületben oktatott),108 1930-ban pedig a 3200-at.109 A későbbiekben azonban a tankötelesek létszámának szerény mértékű emelkedése mellett sem alkalmaztak sokkal több tanítót, aminek ismételten csak gazdasági okai voltak.110 A pedagógusi pálya elnőiesedése már a dualizmus utolsó éveiben kezdetét vette (s ebben nem kis szerepet játszott a háború is). 1936-ban 1533 férfi és 1712 nő tanító dolgozott a megye iskoláiban.1" A II. világháború idején a katonának behívott férfiak álláshelyeit általában nők töltik be, s akkortól kezdve tolódnak el az arányok véglegesen a nők javára.112 Ami pedig a tanítók fizetését illeti, bizony megesett, hogy még csekélyke járandóságukat is késve kapták kézhez. Főként a gazdasági válság idején esett meg számtalanszor ez a csúfság. 1931 szeptemberében a budapestvidéki tanfelügyelő arról értesítette a közigazgatási bizottságot, hogy főként a felekezeti iskoláknál, de a községieknél is több helyen a tanítók több hónapos késéssel kapják meg járandóságaikat. Ennek következtében pedig nem csupán családjaik megélhetése kerül veszélybe, de immár az oktatás rendes menete is alig-alig fenntartható — vélte a tanfelügyelő.113 A minisztérium a bajon úgy próbált segíteni, hogy az anyagi gondokkal küszködő iskolafenntartóknak kamatmentes kölcsönt bocsátott a rendelkezésére, amiből az elmaradt fizetések egy része kiutalható volt.114 De a tanítók közvetlenül is kaptak segítséget: az 1932/33-as tanévben például 308 nem állami iskolai tanító kapott 24 623 pengő államsegélyt a vármegyében.115 (Ugyanakkor a szülőktől, gyerekektől a tanítók ajándékokat nem fogadhattak el. Még virágot sem! Erre egy 1937-es miniszteri utasítás fel is hívja a figyelmüket. 107 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 204. doboz. 1306/1923. sz. 108 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 276. és 294. doboz. 21/1926. és 22/1927. sz. A budapestvidéki és a kecskeméti tanfelügyelők jelentései. 109 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 340. doboz. 23/1930. és 22/1930. sz. A kecskeméti és a budapestvidéki tanfel. jelentései. 110 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 431. doboz. 16/1936. sz. és 17/1936. sz. A kecskeméti és a Pest megyei tanfelügyelők jelentései. 1936-ban 3245 volt a tanítók létszáma, közülük 2697 a budapestvidéki tankerületben, 548 a kecskeméti tankerületben oktatott. Rendes tanító 2862, segédtanító 213, helyettes tanító 136, kisegítő tanító pedig 34 volt. 1,1 Uo. 112 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 542. doboz. 21/1944. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. 113 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 355. doboz. 22/1931. sz. A budapestvidéki tan- felügyelő jelentése. 114 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 395. doboz. 16/1933. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. 115 Uo. A minisztérium 1933 márciusában elrendelte a kevésbé munkaképes vagy szolgálati idejük vége felé járó tanitók nyugdíjazását azért, hogy a fiatalok minél nagyobb számban alkalmazhatók legyenek. 259
