Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Zábori László na.101 (Hiszen a községi iskolák tanítóit nem az állam, hanem a község fizette, legfeljebb fizetéskiegészítő államsegélyben lehetett reménykedni.) A gazdasági válság idején pedig iskola-összevonásokra is sor került. 1930-ban a minisztérium elrendelte, hogy azokat az iskolákat, melyeket csekély számú diák látogat, egyetlen tanintézménybe vonják össze. Ugyanekkor bizonyos feleslegessé vált tanítói állások állami segélyezésének megszüntetéséről is döntés született.102 A gazdasági nehézségek éreztették hatásukat a tanítók élet- és munkakörülményeiben is. A 20-as évek elején több helyütt tanítóhiány volt a megyében, főként a nem állami iskoláknál. Némelyik iskolafenntartó ugyanis takarékoskodott a tanítói álláshelyeken.103 Persze nem sok pénzt lehetett így megspórolni, hiszen a pedagógusokat akkoriban sem fizették éppen túl. (Nem voltak sokkal jobb helyzetben a középiskolai tanárok sem.) A népiskolai tanítók meglehetősen sanyarú körülmények között éltek, sokan közülük kénytelenek voltak másodállást vállalni.104 Erre időnként az állam nyújtott nekik lehetőséget, ugyanis népszámlálásoknál, sőt a választások megszervezésénél sem lehetett nélkülözni a „nemzet napszámosainak” szorgalmát és tudását.105 S íme valami, amiben a tanyasi iskolák tanítói előnyt élvezhettek: a lakás. Akkoriban mindegyik iskola tanítói lakással, és a hozzá tartozó kerttel rendelkezett. A tanyasi, többnyire egytanítós iskolák tanítóinak a lakhatással így nem volt gondjuk. A nagyobb, többtanítós tanintézetek esetében az iskolafenntartók számos esetben lakbérleti hozzájárulást fizettek a lakással nem rendelkező pedagógusnak. A 20-as évek elején komoly gondot jelentett az elcsatolt magyar területekről menekült tanítók elhelyezése is. Többségük ugyanis ismerősöknél, vagonokban, netán az iskolai szertárakban, tantermekben húzta meg magát. A megyei közigazgatási bizottság 1922 januárjában legalább 800 kislakás megépítését javasolta a miniszternek a menekült tanítók számára. Klebelsberg Kunó a királyi országos lakásépítési kormánybiztost bízta meg a kérdés rendezésével, aki azonban anyagi eszközök hiányában segíteni nem tudott. Reménysugárként csupán a kérdés megoldását kilátásba helyező miniszteri ígéret maradt.106 Viszont 1923-ban a minisztérium rendeletet adott ki, 101 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 431. doboz. 16/1926. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. 102 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 355. doboz. 16/1931. sz. A kecskeméti tanfel. jelentése. 103 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 203. doboz. 23/1924. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. 104 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 207/1942. sz. A tanfel. jelentése az iskolai állapotokról. 105 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 355. doboz. 21/1931. sz. A kecskeméti tanfel. jelentése. Január folyamán több helyen szünetelt a tanítás, mivel a tanítók a népszámlálás munkálataiban vettek részt. 106 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 203. doboz. 4278/1923. sz. A minisztérium Válasza 35 090/1923/VIII. sz. alatt. Arról, hogy történtek-e lakásépítések a későbbiekben, nem találtam adatot. 258
