Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Zábori László áradata a minisztérium felé, amely azonban ilyen mennyiségű kérelem elbírálására nem tudott vállalkozni. A törvény végrehajtási utasítása technikai okokból késett. így annak elkészültéig a minisztérium egy külön rendeletben hatalmazta fel a közigazgatási bizottságokat a kérelmek elbírálására.38 Ámde nem mindenki volt tisztában az 1921. évi XXX. törvénycikk szövegével. Boldog község római katolikus iskolaszéke azt kérte a bizottságtól, hogy a tanévet szeptember 15-én kezdhessék, és a tavaszi mezőgazdasági munkákra tekintettel május 15-én bezárhassák. A közigazgatási bizottság azonban ehhez nem járult hozzá, hiszen ily módon a tíz hónapos tanítási idő nyolc hónapra rövidülne. Márpedig csakis egyhónapos „munkaszünetről” lehetett szó, s az is csupán a tíz éven felüli gyerekeknek járt.39 Ennek ellenére több iskola a tíz éven aluli gyermekek számára is igényelte a szünetet, hangoztatva, hogy a szülők az ő munkaerejükre is igényt tartanak, például állatok őrzésénél. Egyébként pedig, ha az iskoláig a gyerekeknek több kilométert kell gyalogolni — ami főleg a megye déli, tanyasi vidékein gyakran megesett —, akkor ha a nagyobbak otthon maradnak dolgozni, a szülők a kisebbeket sem engedik iskolába. Az érvelés logikus volt, ám a megye tanügyi vezetőit nem hatotta meg.40 Nagyon sok helyi népoktatási hatóság május közepén, illetve végén szerette volna bezárni a tanévet. A közigazgatási bizottság ehhez sem járult hozzá.41 Jól is tette, mert az 1922 tavaszán, az 1921. évi XXX. számú törvény végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri körrendelet leszögezte: a tíz éven felüli gyermekek számára május—június hónapokban maximum 24 napos szünetet lehet adni, azonban az évadzáró vizsgák csakis június hó második felében tarthatók. Ugyanakkor a rendelkezés értelmében, amennyiben a körülmények ténylegesen indokolták, a közigazgatási bizottságok javaslatára a minisztérium ősszel is engedélyezhetett egyhónapos munkaszünetet. Viszont ha a kedvezőtlen időjárás a mezőgazdasági munkák folytatását lehetetlenné tette, akkor a tanulóknak meg kellett jelenniük az iskolákban. Tíz év alatti gyerekek semmilyen körülmények között nem kaphattak felmentést az iskolába járás alól az otthoni munkákra hivatkozva.42 Mivel tehát a „munkaszünet” megadása eleinte a közigazgatási bizottságtól, a végrehajtási rendelet megjelenése után pedig ismételten a minisztérium jóváhagyásától függött, a helyi iskolai hatóságok igyekeztek a felettes hatóságok hivatalnokainak a lelkére beszélni. Kartal községi tanintézetének iskolaszéke kérvényében úgy érvelt, hogy amennyiben a tanulók a tavaszi munkálatokban nem tudnak segíteni, úgy családjuk még szegényebb lesz, nem lesz ruhájuk, cipőjük, és akkor a következő télen még többet fognak hiá38 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 186. doboz. 3860/1921. sz. 39 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 186. doboz. 4030/1921. sz. A 148 442/1921. sz. miniszteri rendelet, augusztus 27. 40 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 192. doboz. 2941/1922. sz. A kecskeméti tanfel. jelentése. 41 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 186. doboz. 4031/1921. sz., valamint 4046/1921. sz. 42 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 192. doboz. 2976/1922. sz., valamint 193. doboz, 2341/1922. sz. A 43 345/1922. sz. miniszteri rendelet. 246
