Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között Most viszont változott a helyzet. Nem sokkal az 1921. évi XXX. törvénycikk hatályba lépését követően a kiskunhalasi tanfelügyelő az iskolába beiratkozott ismétlő tankötelesek számának örvendetes növekedéséről adott hírt.33 De a mulasztások számának csökkenését lehetett tapasztalni a mindennapi tankötelesek körében is. A kecskeméti tanfelügyelő szerint az 1921/22-es tanévben bizonyos körzetekben „szinte kivétel nélkül” minden tanköteles annak rendje és módja szerint beiratkozott az iskolába.34 Ráadásul a közigazgatási bizottság is kellő eréllyel lépett föl a hanyag hatósági közegek ellen. 1921 novemberében fegyelmi eljárást kezdeményeztek Kiskunhalas város tanácsának tagjaival szemben, mivel a testület az igazolatlanul mulasztó tankötelesek szüleinek megbírságolása terén nem tanúsított kellő határozottságot.35 Eljárás indult Akasztó község elöljárói ellen is, akik szintén elmulasztották a hiányzó gyerekek szüleinek megbírságolását. A kiskunhalasi tanfelügyelő szerint azért, mert „a községben a szocialista és kommunista eszmék az erőszakoskodó magatartású lakosság jó részét még oly mértékben uralják, hogy az elöljáróság nem mer velük szemben fellépni ... a proletárdiktatúra ottani exponenseinek jó része még most sem vonatott felelősségre, sőt bizonyos pozíciókban meghagyattak. E tekintetben radikális intézkedés volna szükséges” — áll a kiskunhalasi tanfelügyelő jelentésében.36 Nyilvánvaló, hogy az új törvény pusztán megszületésénél fogva bírt némi „elrettentő hatással” a vonakodó szülőkre és gyerekeikre nézve. Hiszen a kihágási eljárás esetleg börtönbüntetéssel is végződhetett. Ámde más okai is voltak a beiskolázási mutatók javulásának. A szóban forgó törvény 3. §-a szerint a tanév hossza a népiskolákban ugyan tíz hónap, azonban olyan helyeken, ahol a szülők többsége mezőgazdasági munkát végzett, az iskolaszékek, illetve -gondnokságok egy hónapos szünetet kérhettek a minisztériumtól.37 Ezzel a törvényhozók ki akarták húzni ennek az egész nehezen megoldható kérdésnek a méregfogát: a mezőgazdasági településeken ugyanis a szülők nem nélkülözhették gyerekeik munkáját a földeken vagy épp a ház körül a legnagyobb őszi és tavaszi munkák idején. Ilyenkor inkább iskolába sem engedték őket. (A dualizmus korában is történt hasonló kezdeményezés, igaz, csupán megyei szinten. 1886-ban a közigazgatási bizottság engedélyezte, hogy a mezőgazdasági iskolák tíz évesnél idősebb tanulói az őszi és tavaszi munkák idején ne köteleztessenek iskolába járásra.) A helyi iskolai hatóságok megtehették, hogy két részletben, azaz ősszel és tavasszal kérjenek két-két hét iskolai szünetet. Meg is indult a kérvények 33 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 185. doboz. 26/1921. sz. A kiskunhalasi tanfel. jelentése. 34 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 185. doboz. 26/1921. sz. A kecskeméti tanfel. jelentése. 35 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 186. doboz. 5260/1921. sz. Ugyanekkor fegyelmit indított a bizottság Faggyas Áron kiskunhalasi rendőri bíró ellen, aki a királyi tanfelügyelő hozzá intézett felhívása ellenére sem volt hajlandó a kihágási eljárást megindítani a mulasztó gyermekek szülei ellen. 36 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 192. doboz. 2976/1922. sz. A kiskunhalasi tanfel. jelentése. 37 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 186. doboz. 3860/1921. sz. 245
