Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Zábori László rösök és a románok sok iskolai felszerelést elhordták, és rengeteg épületet tönkretettek” — állapítja meg az egyik tanfelügyelői jelentés. Azonban mindenütt megindult a munka az iskolai épületek helyreállítása érdekében. Ennek eredményeképp 1920 tavaszán már az összes megyei tanintézmény alkalmas volt a gyermekek fogadására.6 Súlyos gondot jelentett viszont a téli tüzelőanyag hiánya. 1919/20 telén végig fáztak a gyerekek, illetve nem mentek iskolába, mivel a hatóságok nagyon sok helyen szénszünetet rendeltek el.7 Mivel egyes iskolákban hónapokig nem volt tanítás, előfordult, hogy a „tanítók heti egy-két órás összejövetelekkel igyekeztek a tanulókkal az összeköttetést biztosítani”.8 Számos tanintézet (így például a kecskeméti református főgimnázium) diákjai maguk is részt vettek a szén- és farakodás munkálataiban. A megye négy középiskolájában 1919—20 téli hónapjaiban csupán heti három nap tanultak a gyerekek.9 Helyenként a szülők gondoskodtak a tüzelőanyag megvásárlásáról az iskolák részére.10 Emiatt aztán több igazgató is a tanév meghosszabbítását javasolta a tankerületi főigazgatónak. Ő azonban legfeljebb június 28-ig engedélyezte a tanítás folytatását, mivel véleménye szerint a nyári melegben nem lehet hatékonyan tanítani, s egyébként is a nehéz megélhetési viszonyok közepette a diákoknak otthon vagy a földeken alighanem dolgozniuk kell.11 A fütetlen tantermekben didergő gyerekek pedig különböző betegségeknek estek áldozatul. 1920 telén ismételten spanyolnátha járvány ütötte fel a fejét a vármegye bizonyos területein.12 A tüzelőanyag-hiányból fakadó súlyos gondokkal a megyei tanügy még évekig kínlódott, s csak a 20-as évek közepén sikerült a tanintézetek fűtését úgy-ahogy biztosítani. Nehezítette a normális iskolai élet megindítását az is, hogy egyes helyeken tanítóhiány mutatkozott. Ez részben a háború következménye volt, ám az üres álláshelyeket sok helyen azért nem tudták betölteni, mert nem állt rendelkezésre megfelelő tanítói lakás.13 A kecskeméti tankerületben 1920 novemberében 50 tanítói állás nem volt betöltve.14 A megye fejlettebb, a fővároshoz közel fekvő településein viszont éppenséggel a túlságosan is sok tanító okozott gondokat. Megjelentek ugyanis a megszállt magyar területekről menekült pedagógusok, akik leginkább Budapesten vagy a környező 6 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 172. doboz. 2275/1920. sz. Jelentések az iskolai és óvodai épületek állapotáról. 7 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 80/1920., 192/1920. és 2121/1920. sz. Tanfelügyelői jelentések. Ezek egyöntetűen súlyosnak állítják be a tüzelőanyag hiányából adódó nehézségeket. 8 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 2121/1920. sz. A kecskeméti tanfel. jelentése a közig, biz.-nak. 9 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 1. doboz. 8/1920. sz. 10 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 1. doboz. 60/1921. sz. 11 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 1. doboz. 20/1920. sz. 12 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 172. doboz. 80/1920. sz. Az újpesti tanfel. jelentése a közig, biz.-nak. 13 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 172. doboz. 192/1920. sz. A kiskunhalasi tanfel. jelentése. 14 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 172. doboz. 2121/1920. sz. A kecskeméti tanfelügyelőjelentése. 240
