Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920—1944) 1. Az iskolai élet újraindul Az 1919 őszén kezdődő tanévben sok mindent újra kellett kezdeni. A háborúk, majd a forradalmak következtében teljességgel szétzilálódott a tanügyigazgatás rendszere. Gaál Mózes, a proletárdiktatúra idején elmozdított budapestvidéki tankerületi főigazgató már augusztus 9-én elfoglalta hivatalát a főigazgatóság régi, Budapesten lévő, Andrássy úti épületében. Mint a többi tankerületi főigazgatóhoz írt levelében kifejtette, „áldatlan zűrzavart, anyagi és erkölcsi romot, pusztulást látunk mindenütt, de legfőképpen az iskolák belső világában”.1 Ugyancsak augusztus első napjaiban szerveződött újjá a megye népiskoláit irányító tanfelügyelőség is. Dr. Petri Mór, akit a kommunisták távolítottak el tisztségéből június első napjaiban, most ismét elfoglalta hivatalát. Ugyanígy cselekedett a korábbi újpesti és a kiskunhalasi tanfelügyelő. A kecskeméti tanfelügyelőség élére viszont Kolumbán Sándor személyében új ember került.2 A megyei tanügy vezetőinek mindenekelőtt a tanítás zavartalan menetének biztosításáról kellett gondoskodniuk. Több iskolában ugyanis katonák ütöttek tanyát. A minisztérium 1919. október végén felhívta a honvédséget az iskolák kiürítésére, ami azonban nem mindenütt történt meg. A közigazgatási bizottságnak még 1920 tavaszán is több ízben kellett a községi elöljáróságokat utasítania, hogy ne tűrjék tovább a katonák iskolai jelenlétét.3 1920 júliusában a megye főispánja a honvédelmi miniszterhez fordult az ügyben, s arra kérte őt, csak rendkívüli esetekben vegye igénybe fegyveres erő a tanítás céljait szolgáló helyiségeket.4 Azonban nem csupán a katonaság jelenléte okozott problémát. A kecskeméti tanfelügyelő jelentése szerint a körzetébe tartozó iskolák épületeiben 606 535, a bútorzatban 703 454, az iskolai felszerelésben pedig 187 812 korona kár keletkezett.5 A helyzet másutt sem volt jobb. „A vö1 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir. 1917-1923, 1. doboz. 24/1919. sz. 1920-ban a fő- igazgatóság átköltözött a VI. kerületi Munkácsy út 26. szám alá. 1922-ben tíz fő dolgozott a főigazgatóságon, három szobában. 26/1922. sz. 2 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 170. doboz. 2421/1919. sz. és 186. doboz 3386/1921. sz. 3 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., 111. Iskolaügyek, 171. doboz. 1139/1920. sz. A bizottság felhívja Nagykáta és Üllő községek vezetőit, hogy igyekezzenek érvényt szerezni a miniszteri rendelkezéseknek, s ne tűrjék el a katonaság jelenlétét egyes iskolai épületekben. 4 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 172. doboz. 192/1920. sz. A kiskunhalasi kir. tanfel. jelentése a közig, biz.-nak. 5 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 172. doboz. 2121/1920. sz. A kecskeméti kir. tanfel. jelentése. 239
