Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)
Zábori László A háború kitörése előtt a megyei tanügy irányítói legtöbb energiájukat az iskolai mulasztások elleni harcnak szentelték. Egyrészt, mint már korábban szó esett róla, megbírságolták azokat, akik gyerekeiket nem íratták be az iskolába. Másrészt pedig az iskolába beiratkozott, ámde igazolatlanul mulasztó gyermekek szülei is pénzbüntetésre számíthattak. A tanító minden hónap 1-jén és 15-én beküldte az igazolatlanul mulasztó gyermekek névsorát a községházára. Ezután az elöljáróság először még csak megintette az iskolakerülő gyermek szüleit. A második esetben már pénzbüntetést róttak ki, amelynek összege minden további hiányzás után emelkedett.82 Ez a rendszer persze nem volt új; miként nem volt új az sem, hogy a többnyire szegény sorsú szülőktől alig-alig lehetett behajtani a pénzbírságot. Egyes notórius hiányzók szülein a község néha egy összegben kívánta behajtani a felhalmozott büntetési pénzeket, ami természetesen lehetetlenség volt. A közigazgatási bizottság a legszigorúbban fellépett e gyakorlat ellen, s elrendelte a pénzbírság azonnali behajtását.83 A bizottság évről- évre megismételte rendeletéit, amelyben erélyes fellépést ígért azokkal az elöljáróságokkal szemben, amelyek a mulasztó gyermekek szüleinek megbírságolását elhanyagolják. A tanfelügyelő látogatásai során azonban a későbbiekben is azt tapasztalta, hogy a helyi hatóságok az iskolai mulasztókkal szemben rendkívül „lanyhán, lelkiismeretlenül járnak el.”84 Ennek okait láttuk már korábban: az elöljáróságok esetenként nem akartak vagy nem mertek ujjat húzni egyes szülőkkel, máskor pedig egész egyszerűen képtelenek voltak a bírságpénzeket behajtani. De más gondok is adódtak. Kistétény község képviselő-testülete 1907 januárjában napirendjére vette „az ismételten előforduló nagymérvű iskolamulasztások” ügyét. A jegyző tájékoztatása szerint a vagyontalan szülőktől a büntetéspénzeket képtelenség beszedni. De lehetetlen a megyei vezetés azon igényének is eleget tenni, hogy a hiányzási kimutatások átvételét követően, azaz 15 naponként kerüljön sor a bírságolásra. Hiszen hiába küldi be az iskola minden hónap 1-jén és 15-én a kimutatásokat, egy-két nap az ügyintézéssel veszendőbe megy, a szülőnek pedig 8 napja van a kirótt bírság befizetésére. S mire ellenőrzik a fizetőket és nem fizetőket, már itt a hónap vége, és érkezik a következő kimutatás — panaszkodott a jegyző. Két hét alatt pedig roppant nehéz a bírságolással járó sok teendő elvégzése. További gond, hogy aki ötödik alkalommal sem hajlandó a büntetéspénzt befizetni, annak gyermekét gyámság alá kellene helyezni, vagyis elvonni a szülői gondozás alól — amit a kistétényi jegyző szerint megkísérelni sem lehet. A képviselő-testület a megyei hatóság útján feliratot intézett a vallás- és közokta82 A mulasztók ügyében követendő eljárásra nézve a minisztérium 2085/1907. ein. sz. utasítása volt irányadó, amely azonban nem változtatta meg a korábban e téren követett gyakorlatot. PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 24. doboz. 3128/1908. sz. A közig. biz. 1908. július 15-i ülése. 83 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 15. doboz. 3570/1906. sz. A közig. biz. 1906. augusztus 2-i ülése. „Egyszer s mindenkorra megszűnjék az az állapot, mely sok helyütt teljesen tarthatatlanná vált, s mely abban állt, hogy be nem hajtott, s összehalmozódott pénzbírságok behajtását egyes községi elöljáróságok egyszerre kísérlik meg, ami méltó elkeseredést szül...” - áll a közig. biz. elfogadott határozatában. 84 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 18. doboz. 204/1907. sz. jelentés a megye népoktatásügyének 1906. májusi állapotáról. 222
