Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)
Zábori László A háború idején azután, ahol nem tudták helyettesíteni a behívott tanítót, akkor ott rövidebb-hosszabb ideig szünetelt a tanítás.78 Ráadásul a fronton harcoló apukák helyett sok gyerek dolgozni kényszerült a földeken, s így iskolába sem járhatott. Látva ezt a helyzetet, a minisztérium 1915-ben rendeletet adott ki a tanév új rendjéről. Az 1914/15-ös tanévben „az oktatás csak szűkített keretek közt folyhatott — állapítja meg a miniszter —, ám a háborúnak most kezdődött második évében a közviszonyok már megállapodottabbak és így áttekinthetőbbek lévén”, mód nyílik az oktatás rendjének az adott viszonyokat is figyelembe vevő módosítására. Ennek megfelelően a túlnyomóan mezőgazdasági községek iskoláinak III. osztályaiban — a közigazgatási bizottságok hozzájárulásával — október 1-jén kezdődhetett meg a tanítás, s a tanév április 30-val véget is érhetett. Az I. és II. osztályokban azonban a szorgalmi idő megrövidítéséről nem lehetett szó. A IV. osztályos tankötelesek a községekben, az V— VI. osztályosok valamint az általános és gazdasági ismétlő tanfolyam tanulói úgy a községekben, mint a városokban november 15. és április 15. között kötelesek voltak az iskolákat látogatni. Ha egy-egy tanintézményben a IV. osztályokban legalább öt, az ismétlő tanfolyamokon legalább tíz gyermek kifejezte szándékát, hogy az egész tanévben tanulni kíván, akkor ezt a lehetőségek szerint számukra biztosítani kellett. Ahol pedig a tanév ilyetén megrövidítéséhez a közigazgatási bizottság nem járult hozzá, ott a helyi iskolai hatóság a 10—14 éves gyermekek számára a szeptember—november és az április—június hónapokra az iskolába járás alól — munkavégzés céljából — felmentést adhatott.79 A Pest megyei közigazgatási bizottság a rendelet megjelenését követően az elöljáróságokhoz fordult, kérve őket, jelezzék, igényt tartanak-e a kilátásba helyezett kedvezményekre. A beérkezett jelentések roppant lehangoló képet festettek a megye tanügyi állapotairól a háború idején. A szentlőrinckátai községi iskolaszék elnöke arról tájékoztatta a bizottságot, hogy három tanító közül kettő bevonult, a nagyobb gyerekek pedig szinte kivétel nélkül a földeken dolgoznak. így legfeljebb az I—II. évfolyamokon kezdhető meg a tanítás. Kisnémedi községi iskolájában úgy döntöttek, az I—IV. osztályokban szeptember közepétől május végéig folytatni kívánják az oktatást, ugyanis szerintük még a „9 éves gyerekek oly fejletlenek, hogy mezei munkában nem lehet őket használni”. Az V. és VI. évfolyamokon viszont nem tudnak tanítani, mert a gyerekek a földeken dolgoznak, de ha iskolába jönnének is, tanárt akkor sem tudnának biztosítani számukra. A pilisborosjenői állami iskolában — némiképp meglepő módon — ötnél több gyermek jelentkezett a IV. osztályban egész éves tanításra, így ezen az évfolyamon az egész tanévben volt oktatás. A tanítók egy része ugyan bevonult, ám a III—VI. osztályokat összevonva, egy tanteremben foglalkoztat78 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig, Biz. ir., III. Iskolaügyek, 13. doboz. 24/1915. sz. A kecskeméti tanfel. ki- rendeltség vezetőjének jelentése 1915. október hónapról. A kirendeltség területén ekkor 12 állami tanintézményben szünetelt a tanítás a jelzett okból. 79 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III, Iskolaügyek, 113. doboz. 2970/1915. sz. a közig. biz. 1915. augusztus 19-i ülésén, továbbá a miniszter 7681/1915. sz. körrendeleté. A tárgyalt intézkedések a háború végéig érvényben maradtak, a minisztérium ugyanis minden tanév elején hasonló tartalmú körrendeletét bocsátott ki. 220
