Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)
Zábori László III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben ÉS A FORRADALMAK IDEJÉN (1906—1919) 1. Iskolaformák, iskolatípusok Tóth József, aki majd harminc évig volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tanfelügyelője, 1905 végén nyugalomba vonult. Utóda Mosdóssy Imre lett, aki azonban csupán 1906 júliusáig töltötte be hivatalát, mivel ekkor Budapest királyi tanfelügyelőjévé nevezték ki. Az új Pest megyei tanfelügyelő Dr. Petri Mór lett, akit 1919-ben a kommunisták távolítottak el tisztségéből. A rövid kommunista közjátékot követően (amikor is egy cipészmester, Porczió István állt a megyei művelődési osztály élén) 1919 szeptemberében Dr. Petri Mór ismét átvette a hivatal vezetését.1 Mindezek mellett a megyei tanügyigazgatás szervezetében is változások következtek be. Pest megye túlságosan is nagy volt, és erősen eltérő fejlettségű területeket is magába foglalt. Mint láttuk, 1899-ben megszervezték a kecskeméti tanfelügyelői kirendeltséget, amely a megye déli, elmaradott, kizárólag mezőgazdasági vidékeinek iskolái fölött gyakorolt felügyeletet. 1911. július 1-jétől Kiskunhalason, 1913. január 1-jétől pedig Újpesten is létrejött egy-egy tanfelügyelői kirendeltség. Az előbbi a Dunavecsei, a Kiskőrösi, a Kalocsai és a Kunszentmiklósi járások, valamint Kiskunhalas városának népoktatásügyeiért volt felelős, utóbbi pedig a Pomázi, a Váci és a Biai járások, továbbá Újpest, Szentendre és Vác városok népiskolái felett rendelkezett hatósági jogkörrel. A Pest vármegyei tanfelügyelő közvetlen fennhatósága alatt ezek után a Gödöllői, a Monori, a Nagykátai és a Ráckevei járás népiskolái, valamint Nagykőrös és Kiskunfélegyháza tanítóképzői maradtak. Az Abonyi, az Alsódabasi és a Kiskunfélegyházi járások, valamint Kecskemét, Cegléd, Kiskunfélegyháza és Nagykőrös népiskoláit pedig a kecskeméti tanfelügyelői kirendeltség irányította.2 A kirendeltségek vezetői a hatáskörük alá eső területek népiskolái felett az állami felügyeletet gyakorolták, a közigazgatási bizottság elé kerülő ügyek előadói javaslatait elkészítették és a vármegyei tanfelügyelő elé bocsátották. A fennhatósága alatt álló tanintézmények fontosabb ügyeinek tárgyalásakor a bizottság ülésein a kirendeltségek vezetőinek meg kellett jelenniük, ám ezekben az esetekben is a megyei tanfelügyelő mellé beosztott „segédelőadóként” szerepeltek, s szavazati joguk a bizottság ülésein nem volt.3 Megjegyzendő itt (amire már korábban is többször utaltam), hogy a gimnáziumok felett a budapestvidéki tan1 BOROVSZKY II. 233., valamint PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 186. doboz. 3386/1921. sz. 2 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 57. doboz. 3312/1911. sz., valamint 70. doboz 7494/1912. sz. 3 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 70. doboz. 7494/1912. sz. 204
