Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között Az iskolafenntartók ugyanis sem az új tantermek építését, sem az új tanerők alkalmazását nem képesek finanszírozni.160 Érdemes itt megemlíteni, hogy egy minisztériumi rendelkezés értelmében az állami és községi iskolákban a fiúkat és a lányokat együtt tanították. (A legtöbb felekezeti iskolában viszont nem ez volt a helyzet.) Pest megye tanügyi vezetése viszont súlyt helyezett arra, hogy ezekben az iskolákban a tanítónők a legkisebb gyermekekhez legyenek beosztva (lehetőleg az első és második osztályokba), s a felsőbb évfolyamokon csupán a kézimunkát oktassák a leánynövendékek számára. A közigazgatási bizottság nézete szerint ugyanis „a felsőbb osztályok nagyobb fiú növendékei és a tanítónő között fegyelmezés vagy más egyéb okok miatt kellemetlenségek fordulhatnak elő, amire már többször volt eset”.161 Ám nem csak baj és gond volt, de örömre is akadt oka a megye tanügyi vezetőinek. 1886 tavaszán például a tanfelügyelőnek egyes községekben igen kellemes tapasztalatai voltak. Jászkarajenő és Újkécske településeken, valamint a környező pusztákon kifejezetten mintaszerű állapotokat talált! Jászkarajenő római katolikus iskoláját 1877-ben még csak 15 gyermek látogatta, ám kilenc évvel később Szitár Mihály helybeli plébános „fáradságot nem ismerő buzgósága folytán” már több mint 600. Uj- kécskén Moravszky János esperes plébános egy egész házat, valamint a hozzá tartozó nagy udvart ajándékozta a helybeli római katolikus iskola részére. A tanfelügyelő itt lelkes, ügybuzgó tanítókat talált. Alpáron és Ókécskén viszont az iskolák zsúfoltak voltak. A jászkarajenői református iskolánál az iskolai felszerelés hiányosságait, a tetétleni községi iskola esetében pedig a rendetlen iskoláztatást kifogásolta Tóth József tanfelügyelő. A hiányok kiküszöbölése érdekében a közigazgatási bizottság azonnali intézkedéseket sürgetett.162 Az 1893/94-es tanév elején tett látogatásakor a tanfelügyelő a hajósi községi iskola egész tantestületét megdicsérte. (A magyar nyelv tanítása terén elért eredményei alapján külön dicsérettel illette Gárdonyi Emil tanítót és Schwendinger Júlia tanítónőt.) Miskén pedig elismeréssel tapasztalta, hogy a képviselő-testület rendkívüli gondossággal és nagy áldozatokkal igen korszerű iskolát építtetett. Tázláron dicséretbe részesítette Sigray László községi iskolaszéki elnököt és Holczkom Endre községi iskolai tanítót, mivel az iskolában rendet tapasztalt, és a tanítást is sikeresnek látta. Nádudvaron, Dusnokon és Szentistvánon a tanítók a magyar nyelv oktatása terén elért eredményeikért érdemelték ki a tanfelügyelői elismerést.163 Ezek a tanfelügyelői látogatások eleinte meglehetősen esetiek és rendszertelenek voltak, s lényegében maga dönthette el, mit tart fontosnak észrevenni egy-egy iskolában és mit nem. Az 1876. évi XXVIII. törvénycikk 5. §-a, amely a tanfelügyelők teendőit sorolja föl, első helyen említette, hogy „minél gyakrabban, de évente legalább PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 18. doboz. A kecskeméti tanfelügyelői ki- rendeltség 564/1900. sz. jelentése a közig, biz.-hoz 1900. április 20-án. 161 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 21. doboz. 4040/1900. sz. 1900. október 11. 162 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 3. doboz. 1136/1886. sz. 1886. június 10. 163 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 9. doboz. 2859/1893. sz. 1893. november 9. 175
