Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Zábori László sok helyen pedig meg is szűntek. Érdekes helyzet alakult ki mindennek következtében egyes városokban. Vácon, Kiskunfélegyházán és Kalocsán például a helyi iskolák szintén négy évfolyammal működtek, s egyik városban sem volt polgári iskola. Viszont voltak olyan szülők, akik gyermeküket tovább taníttatni ugyan nem akarták, ám mégis iskolai felügyelet alatt szerették volna őket tudni, legalább még néhány évig. Ezek mást nemigen tehettek, minthogy a helyi gimnáziumokba íratták be csemetéiket. Ennek következtében az említett városok gimnáziumában zsúfoltság alakult ki. 1890- ben a minisztériumnak kellett elrendelnie, hogy Vácon, Kiskunfélegyházán és Kalocsán állítsanak fel polgári iskolákat, vagy legalábbis az elemi tanintézetekben hozzák létre az 5. és a 6. osztályt.156 Kiskunfélegyházán 1895-ben létre is jött egy városi polgári leányiskola, Vácon pedig 1892-ben a katolikus egyház állított fel szintén egy polgári lányiskolát.157 (Nyilván a lányiskolákra volt elsősorban igény, a fiúk munkaerejét ugyanis otthon jobban igénybe tudták venni.) A helyzet egyébként az ország más területein sem volt valami rózsás ezen a téren. Az 1897/98-as tanévben az ország 16 769 elemi népiskolája közül 10 855-ben működött 5. és 6. osztály. Vagyis a népiskolák 64,7%-ában tettek csupán eleget az 1868-as népiskolai törvény azon rendelkezéseinek, melyek értelmében a mindennapi iskolázás hat évig tart. Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter szerint ez a helyzet már csak azért is tarthatatlan, mert a népiskolai törvényben előírt tantárgyak egy részét (történelem, földrajz, polgári jogok és kötelességek, természettan, gazdaságtan) sok gyermek sohasem tanulja, hiszen ezeket a két felső osztályban tanítják. Ezért a miniszter, hivatkozva elődei e tárgyban kiadott rendeletéire (az 1874. évi 19 424-es, illetve az 1877-ben meghozott 21 678. számú rendeletre), 1899-ben ismételten elrendelte az 5. és 6. osztályok felállítását ott, ahol ezek korábban nem működtek.158 Ennek nyomán aztán Pest megyében is lázas erőfeszítések történtek, amelyek végül is hoztak némi eredményt: 1900-ban ugyanis a 611 Pest megyei elemi népiskola közül 588-ban tényleg volt 5. és 6. osztály. (Persze hogy ezek mennyire voltak látogatottak, arról nem szól a fáma.) A többi tanintézményben a tanfelügyelő meglátása szerint „szervezve lehet ugyan, de tanköteles hiányában megnyitható nem volt” a két felső osztály.159 A gond persze az anyagi eszközök szűkösségéből is fakadt: a kecskeméti tanfelügyelői kirendeltség vezetője a köz- igazgatási bizottsághoz küldött jelentésében utalt rá, hogy a fennhatósága alatt álló iskolák némelyikében pénzszűke miatt nem tudják az 5. és 6. osztályokat megindítani. 156 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 5. doboz. 54 848/1890. sz. miniszteri rendelet. Az ügyet a közig. biz. 1891. január 8-i ülésén tárgyalta. Kalocsa vonatkozásában lásd PML IV. 408- b PPSK vármegye alispáni közigazgatási iratok (a továbbiakban: PPS Vm. alisp. közig, ir.), 222. doboz, 25 744/1890. sz. miniszteri rendeletet. ,S7 BOROVSZKY II. 223. 158 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 18. doboz. 28 352/1899. sz. min.-i rendelet 1899. április 21., ill. a közig biz. 1518/1899. sz. határozata ugyanezen ügyben 1899. december 14-én. 1902. szeptember 3-án a minisztérium 38 966. sz. alatt megismételte e rendeletét. 159 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 18. doboz. 909/1900. sz. 1900. április 11. 174
