Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)

Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között tette is a helyi hatóságokat: az iskolamulasztók szüleivel szemben a legnagyobb erély- lyel járjanak el, s a rájuk kirótt büntetéseket szedjék be. Amennyiben a bírságolást elmulasztanák, maguk az elöljáróságok lesznek megbírságolva. A mulasztók névsorát pedig az iskolák a községi elöljáróságnak és a tanfelügyelőnek megküldeni tartoz­tak.96 A későbbiekben aztán a bizottság rendszeresen megismételte a helyi hatóságok­nak szóló felhívásait, amelyekben az iskolalátogatás gondos ellenőrzésére, a mulasz­tók szüleinek megbírságolására utasította az elöljáróságokat. Azt talán nem mondhat­juk, hogy hiába, mert hiszen ha a megye tanügyi vezetésének ez a szigorú fellépése elmarad, még sokkal több lett volna az igazolatlanul mulasztó. Ám még így is sok volt belőlük. Számos községi elöljáró pedig nem valamiféle hanyagságból nem bírsá­golta meg a mulasztó gyermekek szüleit, hanem mert közülük némelyek oly szegé­nyek voltak, hogy semmiféle büntetéspénzt nem lettek volna képesek kifizetni. Akad­tak községi bírók, akik pedig nem merték a gondatlan szülőket magukra haragítani, s inkább nem bolygatták a bírságolás ügyét. 1879 novemberétől az igazolatlanul hiány­zó gyerekek névsorát már nem havonta, hanem kéthetente kellett a községi elöljáró­ságnak, illetve a városok polgármestereinek, valamint rajtuk keresztül a tanfelügyelő­nek elküldeni. Az elöljárók ez alkalommal tájékoztatni voltak kötelesek a tanfelügye­lőt arról is, mit tettek az igazolatlanul mulasztók szüleinek megbüntetése érdekében.97 98 Ámde a mulasztók névjegyzékeit sem küldte be minden község rendesen, a bírságolá­sok elmaradtak, s a hiányzások száma sem csökkent. Ezért Tóth József tanfelügyelő 1882 augusztusában minden eddiginél szigorúbb „csomagtervet” terjesztett a köz- igazgatási bizottság elé. Az elfogadott rendelet értelmében amennyiben az elöljáró (legyen az bíró, jegyző vagy polgármester) elmulasztaná a mulasztók névsorát kéthe­tente a tanfelügyelőnek beküldeni, először 1 forintra, másodszor 2 forintra, a harma­dik ilyen esetben pedig már 5 forintra büntetendő. Ezt az összeget a szolgabírónak kellett behajtani, aki azt azután az illetékes iskolaszék elnökének átadta. A városi pol­gármesterek pedig egy „erélyes és tevékeny” tanácsnokot voltak kötelesek kinevezni, akinek a bírságpénzek behajtása és a város iskoláiban a mulasztások ellenőrzése lett volna a feladata. A bírságpénzek behajtásában a tanácsnok igénybe vehette a rendőr- kapitány segítségét. A mulasztók részéről utólagos igazolást csakis orvosi bizonyít­vány alapján lehetett figyelembe venni. A pénzbírság befizetése alól pedig kizárólag az a szülő mentesülhetett, aki szegénységi bizonyítványt tudott felmutatni. Ám akik szegénységük miatt pénzt fizetni nem tudtak, közmunkát kellett végezniük. (Többnyi­re iskolák takarítására, az ámyékszékek tisztítására kívánták alkalmazni őket.) A taní­tók ellen pedig fegyelmi vizsgálatot helyezett kilátásba a rendelet, amennyiben akár hanyagságból, akár a község lakóitól való félelmükben a mulasztásokat nem vezetik 98 pontosan. 96 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 1. doboz. 1696/1878. sz., 1878. április 11. 97 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. népiskolai ügyek, 1. doboz. 2241/1879 sz., 1879. november 18. 98 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. népoktatási ügyek, 2. doboz. 1389/1882. sz. rendelet, 1882. augusztus 10. 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom