Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)

Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között

későbbiekben is baj volt. Számos intézmény ugyanis ilyenkor csak félgőzzel üzemelt, esetleg csak délelőtt, vagy épp akkor sem. A közigazgatási bizottság 1904 júliusában felhívta a főszolgabírákat és polgármestereket, figyelmeztessék az óvónőket, hogy „a gondjaikra bízott óvodák nem bizonyos órákhoz kötött intézetek, hanem oly gondviselő házak, ahol a gyermekek kora reggeltől késő estig, amíg ti. a szülők kint a mezőn vannak elfoglalva, az óvónő felügyelete alatt állnak”. A megye mindegyik településén kihirdették a szülőknek, hogy gyermekeiket nyáron is küldhetik az óvodába, ahol kötelesek rá felügyelni. Ha pedig valamelyik óvónő nem tenne eleget kötelességének, a tanfelügyelő fegyelmi eljárást indít ellene.64

Korábban láttuk, a tankerületi iskolatanács sokat foglalkozott a zugiskolák kérdésével. Ezek szinte kivétel nélkül izraelita iskolák voltak, amelyekben egyáltalán nem vagy nem megfelelően oktatták a törvényben előírt tárgyakat. Csupán a héber nyelv tanítására, illetve a zsidó vallási ismeretek elsajátítására helyeztek súlyt. A közigazgatási bizottság rögvest megalakulása után, 1876 szeptemberében, a minisztérium fellépése nyomán rendeletet bocsátott ki, amelyben felhívta a helyi hatóságokat a zugiskolák elleni erélyes fellépés szükségességére.65 Számos zugiskolát ekkor tényleg be is zártak, ám közöttük számos olyan, kizárólag a zsidó vallási és nyelvi ismeretek átadására szerveződött tanodát is, amelyek nem estek az 1868-as népiskolai törvény hatálya alá. Nem egy községben ugyanis, ahol nem működött zsidó felekezeti iskola, külön hittaniskolát hoztak létre. Ezekben azonban általános tárgyakat nem tanítottak, így nem minősültek népiskolának, s a tanfelügyelőnek nem is volt felettük hatásköre. A minisztérium fellépett az ilyen típusú iskolák törvénytelen bezárása ellen.66 De az izraelita iskolákkal más gondok is voltak. Sok zsidó tanítónak nem volt például oklevele. A közigazgatási bizottság 1878 tavaszán felhívta a zsidó hitközségek vezetőit, hogy a jövőben ne alkalmazzanak képesítés nélküli tanítókat.67 Jó néhány zsidó iskolában naponta nyolc órán keresztül tanultak a gyerekek, s akadt olyan tanintézmény is, amely tizenkét hónapon át, nyári és téli szünet nélkül működött. A minisztérium szerint mindezen visszásságok főként „egyes tanítók túlbuzgóságából eredtek”, de szerepet játszott „eme pedagógiai, didaktikai és egészségtani szempontból téves és kárhozatos gyakorlat” kialakulásában „az üzérkedéssel egész napon át elfoglalt szülők önössége” is. A közigazgatási bizottság felhívta a Pest megyei zsidó hitközségek vezetőit, hogy iskoláikban tartsák be a népiskolai törvény előírásait. Mi több, a testület

64 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolai ügyek, 6. doboz. 2745/1904. sz. július 14.

65 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek. A felekezeti iskolák ügyei, 28. doboz. A miniszter 1876. szeptember 2-i 20 311/1876. sz. rendelete.

66 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek. A felekezeti iskolák ügyei, 28. doboz. A miniszter 20 521/1877 sz. augusztus 24-i rendelete. A közig. biz. az 1276/1877. sz. alatt foglalkozott a kérdéssel.

67 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek. A felekezeti iskolák ügyei, 28. doboz. A közig. biz. 95/1879 sz. rendelete az 1879. január 14-i ülésen.

151