Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Zábori László arra is felszólította a hitközségeket, nyilatkozzanak, hajlandók-e alávetni magukat a törvényeknek? A válasz természetesen minden esetben igenlő volt.68 Mindennek ellenére a zugiskolák és az izraelita iskolákban tapasztalható rendellenességek kérdése továbbra is a közigazgatási bizottság üléseinek napirendjén szerepelt. 1883 szeptemberében a tanfelügyelő ismét nyomatékosan felszólította a községek elöljáróit és a városok polgármestereit, hogy az izraelita tanítók működését szoros figyelemmel kísérjék, a zugiskolák működését pedig sehol meg ne tűrjék.69 A végrehajtás körül azonban mégis akadtak gondok, már csak azért is, mert nem volt teljesen tisztázott, mi is pontosan a zugiskola? Egy a tankötelesek összeírására szolgáló íven található feljegyzés a következőképpen határozza meg a zugiskola fogalmát: „zugiskola mindaz a hely, ahol elemi iskolai tantárgyakat taníttatnak hatósági (miniszteri) engedély nélkül..., zugiskolai tanító mindaz, aki a magántanításra engedéllyel nem bír, s kiknek tanítványai valamely nyilvános elemi népiskolába mint magántanulók bejegyezve nincsenek, s vizsgálatot sem tesznek valamely nyilvános iskolában.”70 Viszont természetesen ha a tanítónak oklevele volt, akkor senki nem tilthatta meg neki, hogy gyerekeket akár a saját házában is „korrepetáljon”. Voltak zsidó vallású szülők, akik együttesen fogadtak fel egy-egy tanítót, aki aztán gyerekeiket oktatta. A tanfelügyelő szerint ez ellen csakis abban az esetben emelhető kifogás, ha a tanító magántanításra engedéllyel nem bír, s a gyerekek valamely nyilvános elemi iskolába bejegyezve nincsenek. Ha viszont az izraelita vallású gyerekeket külön-külön működő okleveles nevelők, nevelőnők a saját házuknál tanítják, s valamelyik nyilvános népiskolában vizsgát is tesznek, akkor ez ellen nem emelhető kifogás.71 A visszaélések elkerülése véget 1895-ben elrendelték, hogy a szülői háznál magántanításban részesülő tanulóról nyilvántartást kell vezetni. A magántanulók vizsgáikat csakis abban az iskolában tehették le, ahová az év elején beiratkoztak.72 A zugiskolák elleni harc csak lassan hozta meg a kívánt eredményt. A közigazgatási bizottság a kérdést újra és újra napirendre tűzni kényszerült, s nem egy alkalommal igen szigorú határozatokban tiltotta el ezeknek a törvényellenesen működő iskoláknak a működését. A zugiskolák tanítói és fenntartói is a szigorú büntetésre számíthattak.73 A századfordulót követő években a kérdés lekerült a napirendről. 68 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek. A felekezeti iskolák ügyei, 28. doboz. A 8330/1878. sz., ill. a 2050/1878. sz. miniszteri rendeletek és a közig. biz. 95/1879. sz. határozata 1879. január 14-én. 69 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek. A felekezeti iskolák ügyei, 28. doboz. 2117/1883. sz. határozat az 1883. szeptember 13-i közig. biz. ülésen, ill. a 320/83. sz. határozat a közig. biz. 1883. február 8-i ülésén. 70 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 2. doboz. 339/1884. sz. 71 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek. A felekezeti iskolák ügyei, 28. doboz. 320/1883. sz. határozat az 1883. február 8-i ülésen. 73 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., Iskolai ügyek, 6. doboz. 2746/1904. sz. végzés megismétli az 1895-ös 3896. sz. miniszteri rendeletet. 1904. július 14. 73 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népiskolai ügyek, 4. doboz. 2418/88 sz. 1888. október 11-i, valamint a 215/1889. sz. 1889. március 17-i határozatok. 152
