Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Zábori László krajcár büntetésre számíthatnak.58 Idővel az idegenkedés a szülők körében is csökkent. A felsőbb hatóságok szigora, valamint a növekvő igények végül óvodák felállítására bírták a korábban vonakodó elöljáróságokat is. 1904/5-ben már 136 az óvodák száma a megyében, s a 68 479 óvodáskorú gyermek közül ekkor már 17 943 ténylegesen járt is óvodába.59 A kisdedóvók száma tehát jelentősen és gyorsan nőtt, ám úgy az épületek állagával, mint az óvodák felszereltségével bajok voltak. A Kisdedóvók Országos Egyesülete 1902-ben a minisztériumhoz fordult ebben az ügyben. A minisztérium azután felhívta a tanfelügyelőségeket: gondoskodjanak a rossz állapotú óvodai épületek kijavításáról és játékok, írószerek beszerzéséről az óvodák számára. A Pest megyei köz- igazgatási bizottság 1902 decemberében kötelezte a községi elöljáróságokat, hogy három hónapon belül írják össze és terjesszék fel az egyes intézményekben hiányzó felszerelések listáját, és a rogyadozó épületekről is készítsenek kimutatást.60 De hát milyen hiányok is voltak a legjellemzőbbek? Alberti község óvodájában például egy matracra, hat törlőruhára, egy mosdótálra, szappanra, hat portörlőre, egy hőmérőre, egy köpőládára, tizenkét gumilabdára, továbbá golyókra, kockákra, hengerekre, tíz ív kartonpapírra, varrótűkre, húsz acélfűző tűre és fűzőlapokra lett volna szükség.61 A minisztérium egy másik kérdésben is lépni kényszerült. Számos óvoda ugyanis nyáron egy-két hónapra bezárt. Ez azonban a mezőgazdasági vidékeken, így Pest megye nagy részén is a szülők számára nem csekély gondot okozott, hiszen épp a legfontosabb munkálatok idején nem tudták hova tenni a gyereküket. A törvény szerint az óvodai felügyelő bizottságok évente legfeljebb egyhavi szünidőt engedélyezhettek, s azt is leginkább a téli hónapokban kellett megtenniük. A minisztérium fölszólítására a közigazgatási bizottság utasította az óvodai felügyelő bizottságokat, hogy nyáron intézményüket semmiképpen sem zárhatják be.62 Sőt, legfeljebb kétnapos szünetet lehetett engedélyezni húsvétkor és pünkösdkor is. Ennél hosszabb időre csak a tanfelügyelő engedélyével zárhatta be kapuit az óvoda.63 Ám az óvodák nyári nyitva tartásával a 58 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 6. doboz. 2431/1892. sz. rendelet a közig, biz. 1892. október 13-i ülésén. 59 BOROVSZKY II. 205. Az állandó menedékházak száma 11, a nyári menedékházaké pedig 4. A vármegyében - a Kecskeméti Tanfelügyelői Kirendeltséghez tartozó területeket nem számítva - 1904/5-ben óvodáskorú fiú volt 32 884, leány pedig 31 684, összesen tehát 64 568.Ezek közül állandó szülői gondozásban nem részesült 5002 fiú és 4777 leány, összesen tehát 9779 gyerek. Az óvodáskorú gyerekek 82, 7%-a, azaz 53 369 volt magyar. A kisdedóvóba járt gyermekek közül 11 864 a magyar, ez 66, 8%. Kecskeméten és környékén 1988 fiú, és 1923 leány volt óvodáskorú ekkor, összesen tehát 3911. Ezek közül 93 fiú és 92 leány járt ténylegesen óvodába. Az óvodáskorú gyerekek 99,9%-a volt itt magyar anyanyelvű. Az óvodába járók mindegyike magyar volt. 60 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 21. doboz. 18 004/1902. sz. miniszteri rendelet 1902. április 30-án. A közig. biz. 1902. december 11 -i ülésén, az 5580/902. sz. alatt foglalkozik a kérdéssel. 61 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolai ügyek, 1. doboz. Az alberti óvoda leltára és a jegyző és az óvónő levele 1903. szeptember 29-én. 62 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 24. doboz. 36 171/1902. sz. miniszteri rendelet 1902. május 30-án és a közig. biz. 2495/1902. sz. határozata 1902. június 12-én. 63 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III.. Iskolai ügyek, 1. doboz. A 1951/1903. sz. határozat 1903. július 9-én. 150
