Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között viselő-testület ülését, s azon tűzzék napirendre a kisdedóvók felállításának ügyét. A felmerülő költségeket pedig iktassák be utólag a költségvetésbe.53 Több képviselő- testület is akadt azonban, amelyik nem adta áldását a kisdedóvó felállítására. A köz- igazgatási bizottság végül nem tehetett mást, mint meghatározta azon települések jegyzékét, amelyeket kötelezni kívánt óvoda létesítésére. 1893-ban 45 óvoda volt már a megyében, ám további 75 létrehozását írta elő a közigazgatási bizottság.54 A megye vezetése nem önkényeskedett, hanem a törvény betartására igyekezett csupán szorítani a községeket. A kisdedóvókról szóló 1891. évi XV. törvénycikk 15. §-a szerint ugyanis minden hatósági joggal felruházott város, továbbá minden olyan község, amelynek egyenes adója az évi 15 ezer forintot meghaladta, tartozott saját erőből ki§- dedóvót felállítani és fenntartani. Ha pedig egy-egy ilyen településen volt már óvoda, ám az abba járó gyerekeken kívül még negyvennél több, kellően nem gondozott gyermek is volt, a városnak vagy községnek új kisdedóvót kellett létesíteni. A 10—15 ezer forint állami adót fizető községek pedig, amelyekben sok állandó felügyelet alatt nem álló gyermek is találtatott, állandó menedékház felállítására voltak kötelezve.55 Az erőfeszítések eredményeképp 1894/95-ben már 87 kisdedóvó működött Pest megyében. (Ezek közül 23 állami, 34 községi, 12 egyesületi, 12 római katolikus, 6 pedig magánkézben volt.) Ugyanebben a tanévben az óvodáskorú gyermekek száma 58 418, akik közülük 14 060 lett volna ténylegesen óvóköteles, vagyis ennyien maradtak — az összeírások szerint — a szülők elfoglaltsága miatt napközben felügyelet nélkül. Óvodába viszont ténylegesen csak 9145 gyermek járt.56 1897-ben egyébként még mindig tizenöt Pest megyei község nem tett eleget a törvény előírásainak, s nem állította fel óvodáját. Ezért a minisztériumnak kellett utasítania a megye közigazgatási bizottságát, hogy ebben a tizenöt községben az óvodák létesítését haladéktalanul rendelje el, és az ehhez szükséges pénz előteremtésére is kötelezze a községeket. Ha pedig szükséges, akkor a közigazgatási bizottság az 1891. évi XV. törvénycikk 29. §- ában engedélyezett 3%-os pótadó kivetésére is kötelezhette a községeket.57 Kezdetben az óvoda intézménye a szülők között nem volt éppen népszerű. Sőt, sok szülő nem is tudott arról, hogy felügyelet nélkül maradó 3—5 éves gyermekét óvodába kellene vinnie. A Pest megyei közigazgatási bizottság 1892 őszén rendeletet alkotott, amelyben a törvény előírásaival összhangban kimondta: azokat a 3., 4., 5. életévüket betöltött gyermekeket, akiknek állandó otthoni felügyeletét a szülők megoldani nem tudják, kötelesek óvodába vinni. Amennyiben ezt nem teszik meg, 10—15 53 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., 6. doboz. 22 491/1892. sz. miniszteri rendelet, valamint az ennek nyomán született 1446/1892. sz. közig. biz. határozat 1892. augusztus 11-én. 54 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 6. doboz. 773/1893. sz. határozat 1893. április 13-án. 55 Az 1891. XV. törvénycikk, valamint PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 14. doboz. 22 174/1897. sz. miniszteri rendelet 1897. április 18-án. 56 BOROVSZKY II. 205. Létezett még a megyében három állandó és tíz nyári menedékház a szülők elfoglaltsága miatt napközben felügyelet nélkül maradt gyermekek elhelyezése céljából. 57 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 14. doboz. 22 174/97. sz. miniszteri rendelet 1897. április 18-án és a közig. biz. 1897. június 10-i 1164/1897. sz. határozata. 149
